Nedzo-hegy.
Nedzo-hegy.
1. Kősszeni rétegek. 2. Adnethi mészkő. 3. Vilsi rétegek. 4. Szirmészkő. 5. Szarukővel. 6. Neecommárga. 7. Bécsi homokkő. 8. Eocen conglomerát.
Geologiai szelvény Berencs várán keresztül. Rajzolta Papp Károly.
Ezen hegységben is hiányzanak a kristályos kőzetfajok. Ennek daczára ezen hegy északi részén 18idősebb kőzetek vannak, még pedig liaszképződések, míg a déli részek alkotása a Brezova-hegyre emlékeztet.
Prazsniktól kezdve Csejtéig a Nedzo-hegy neocom-dolomitból áll. Csejtétől északkeletre e hegy alapanyaga világos, vörhenyes-szürkés, fehér erezetű mész, mely petrografiailag teljesen megfelel a dachsteini mésznek.
A Nedzo-hegynek a Karsttal közös tulajdonsága is észlelhető. T. i. tölcséralakú mélyedések találhatók, alúl vizszintesen fekvő agyagréteggel kitöltve. Barlangok, üregek is találhatók e hegyben. A hegy ezen részén hiányzanak az erdőségek, s igy a vidék teljesen a Karst benyomását teszi.
Hrussó és Botfalva között közvetlenül a dachsteini mész felett, veres, rögös mész fekszik. Kövületeket ugyan még nem találtak benne, de ez még nem bizonyitja azt, hogy adnethi mész volna. Inkább szirtmészkőnek tekinthető.
Vág-Ujhelytől északnyugatra a Rovence-hegy keleti lejtőjén krinoidmész lép fel, mely kétségkivül a vilszi réteghez számítható. Említésre méltó még a Nedzo-hegy északnyugati részén Botfalvától Hrussón keresztül Visnyóig nyomuló veres conglomerát, melynek a kavicsai kristályos kőzetekből, főleg granitból, melaphyrból és profirból állanak. A kavicsok szépen ki vannak koptatva, s majdnem gömbalakúak. Van közöttük méternyi átmérőjü is. Összetartó anyaguk vereses agyagszerü.
A NYITRA-KALVÁRIAHEGYI KŐBÁNYA (KRINOIDA-MÉSZ).
Papp Károly felvétele.
Ezen conglomerátok megegyeznek a brezovaival, tehát szintén gosauképződésüekhez sorolhatók.
A Nedzo-hegy délkeleti meredek lejtőin eocén-lerakodások vannak (délkeleti) düléssel, vékony réteget képező homokkő és márga rétegek, melyekben itt-ott félig megszenesedett fatörzseket lehet felismerni. E rétegek nagyobbrészt lőszszel fedvék.
E vidéken nummulitokat bőségesen tartalmazó mészkövek és mészconglomerátok vannak, ezek fölött helyezkedik el aztán az eocén, márga és homokkő.
A Nedzo-hegy délnyugati részén Prazsnik és Podkilava között a Nedzo-hegy neocom-dolomitjához lajtha-conglomerát csatlakozik.
A Vág völgyének lőszsíkja délkeleti irányban veszi körül a Nedzo hegyet. Ez a lősz-sikság kezdődik Vág-Ujhelynél, s jelentéktelen szélességben vonul északkeleti irányban oly messzire, hogy alsó vége a Duna mentét érinti, itt már 6–7 mérföld szélességben. Ugyanaz a sík, mely a környező vidéket még a legkülönbözőbb időjárás mellett, – szárazság vagy esős idő mellett is, – kielégitő hozamú terméssel látja el, mindennemü kulturnövény művelésére is alkalmas. E sík három lépcsőzetet alkotva ereszkedik le a környező hegyekről. A legfelsőbb terrasz a hegyhez támaszkodik s meredek 19lejtőin vonul a Vág-Ujhely és Nagy-Kosztolány közötti országút. A lősz itt mélyebb; néhol 25–30 mélységet ér el. A második terraszt a Dudvág-patak alkotja; mig a harmadik terrasz közvetlenül az alluviumra támaszkodik. A Nedzó-hegy délnyugati és nyugati részén eocen-képződésü márgapalák és homokkövek vannak. – Szkalka és Lubina között meszes homokkő és mész váltakozik durva, szemcsés homokkövekkel. – Hrussó és Vagyócz környékén kőszenet is próbáltak aknázni. – A szén itt is szürke homokkőben fordul elő. Különösen fontos jelenség a Lubinától délre, Ó-Turától délkeletre fekvő csejtehegyi lerakodás, mely valószinűleg egy nagyobb kiterjedésü diluviális özönlés maradványa.
Anyaga márgák és homokkövekkel váltakozó kavics és conglomerát.
Említésre méltó még e vidéken egy nagy mésztömb Lubina mellett, a patak medrében. A mész sárgás, korallszerű.
A Nedzo-hegy északon, lőszszel van szegélyezve.
A Nedzo-hegyben előfordulnak tehát a következő képletek:
1. Dachsteini mész,
2. Kösszeni rétegek,
3. Foltos márga,
4. Szirtmész és Vils rétegek (?)
5. Neocom-dolomit,
6. Gosau-conglomerát
7. Eocén-conglomerát, homokkő és márgapala (palásmárga?),
8. Horni rétegek,
9. Lajtha-conglomerát,
10. Lősz, mely részben a hegyekre támaszkodik, részben azokat körülövezi.
Az első képlet alkotja a hegyek magvát.
