Fekvése.
Fekvése.
A ZOBORI EZREDÉVES EMLÉK.
(Kezdőbetü) Plcho fényképész felvétele.
Nyitra rendezett tanácsú város, Pozsony után Selmeczbányával együtt a nyugoti felvidék legnépesebb és legfontosabb városa. A Zobor-hegy tövében fekszik, a hol a Nyitra völgye széles lapálylyá tágulva, egybeolvad a Nyitravármegye déli részét is magában foglaló Kis-Alfölddel, tehát a síkság és a Kárpátok határvonalán, mely fekvése már Magyarország őskorában kijelölte fontosságát s legujabb fejlődésének is természetes tényezője. Lakossága az utóbbi években erős gyarapodással növekszik. A lakosság növekedésével párvonalban halad a város külső terjeszkedése és csinosodása.
A Zobor-hegy meredeken száll le a síkság fölé, melynek dús alluviális földjén a völgyből előtörő Nyitra kigyózik. Alig egy kilométernyire a Zobortól délnek egy jóval alacsonyabb, de majdnem elszigetelten fölmeredő kúp emelkedik ki a síkságból, melyhez tovább délnek egy, a lapályba enyésző, még alacsonyabb, kavicsos halomvonulat csatlakozik, mint az egykori beltengerből felbukkanó kis sziklapadok és szigettömzsök. Az említett kúp a nyitrai Várhegy, melyen a maradványaiban ma is tekintélyes, a Rákóczy-szabadságharczig egész történetünkön végig nevezetes szerepet vitt vár épült. A vár volt Nyitra városának magja. Három részből állott a város: a várból, a váraljából s a másodrendű védővonallal, vagyis csak palánkkal kerített külvárosból, melyhez hasonló Palánk nevezetű városrész hazánk majd minden megerősített nagyobb helyén megvolt. A régi palánkvonalat már rég áttörte a terjeszkedő uj város.
1873-ig Nyitra a városon kivül még öt külön községből állott, melyek ma vele egybeolvadt városrészek; 1873-ig a Vár, a Felsőváros, Alsóváros, Szt. András, 1886-ig a Párutcza külön községi szervezettel bírtak. 1870-ben Nyitrának 4843, az öt községnek 5930 lakosa volt, a mai városnak tehát mindössze 10773 lakosa volt.
Egyesülésének történetét később a város közigazgatási szervezetének ismertetésénél mondjuk el.
29A Nyitra északról és keletről körülfolyja a Várhegyet s az egész várost jobbra hagyja. Részint a folyóparton, részint a várhegygyel egy alacsony és keskeny benyergeléssel összefüggő dombháton épült a város déli irányban, a lapály felé, melyből még a Kálvária-hegy emelkedik ki szembetünőbben, mely magasságra nézve a várhegyet felülmulja.
A Várhegy hatvan méterre emelkedik ki a síkból; abszolut magassága a tenger színe fölött 190 méter. Ép állapotban levő erős falaival, függő udvaraival, magasra szökelő templomtornyával az egész város és messze tájéka fölött uralkodik.
