Matunák Mihály.
Matunák Mihály.
Matunák Mihály, született Nagy-Surányban 1856. julius 17-én. Középiskolai tanulmányait Érsekujvárott, Selmeczbányán és Egerben végezte. 1887-ben a theológiára a budapesti tudományos egyetemre ment.
1888–90-ben sokat írt a nyitramegyei helynevekről, Érsekujvár, Nagy-Surány és vidékének multjáról; megírta Nagy-Surány várának és a Magyarbéli 279Bosnyák-család történetét, melyet Fraknói Vilmos püspök 100 frttal jutalmazott. 1891. jul. 2-án pappá szenteltetvén, nagy-szalatnai, 1892–93-ban túrócz-szucsáni káplán és ruttkai hitoktató volt, 1893–94-ben Nemeskéri Kiss Pálnál nevelősködött Véghlesen és Gödön, 1894. jul. 2-ától 1898. jan. 5-ig Körmöczbányán segédlelkész volt. Megírta a körmöczbányai ipar és kereskedelem történetét. A körmöczi városi gazdag levéltárban két év alatt 500 ívnyi oklevélmásolatot írt le, melyeknek sok érdekes adatai közül egyet-mást közölt is már: „Török beütések Nyitravármegyébe.” „Török pusztítások és hódoltság Zólyomvármegyében a XVI. században.” „A bányavidéki had veresége Szécsénynél 1562. április 4. és 5-én.” Eldöntötte Érsekujvár két alapításának évét, az 1545-ikit és 1580-ikit. Körmöczbányai tartózkodása idejéből még számos történeti czikke jelent meg. Rimély püspök 1898-ban kinevezte őt a korponai áll. segélyezett községi felső népiskola igazgatójává.
Matunák mint népdalaink gyüjtője is hasznos munkásságot fejt ki. Sok nagyon érdekes tót, kurucz, hazafias történeti adatot és szegénylegénynótát gyűjtött és közölt számos hirlapban. Ezenkívül számos jobbára ismeretlen, régi magyar zenedarabot fedezett fel.
A „SZENT PÁL LEVELEI” CZIMLAPJA.
A tud. akadémia könyvtárából.
