Horvát Sándor.
Horvát Sándor.
Horvát Sándor, kegyes tanítórendi áldozópap, szül. 1844. máj. 2-án Csepregen (Sopronmegye). 1867. szept. 8-án a kegyes tanitórendbe lépett. A próbaév leteltével 1868–69. Kecskeméten, 1869–70. Nyitrán tanárkodott; itt szervezte a ma is fennálló magyar önképzőkört, mely azután góczpontja lett a magyarságnak. 1870. aug. 2-án pappá szenteltetett és Szegedre küldetett tanárnak, hol 1879-ig működött több évig mint tanítóképző tanár is. Élénk részt vett Szeged társadalmi és irodalmi mozgalmaiban. 1879–80-ban Kolozsváron tanított. 1880–86. a veszprémi főgimnáziumnál működött. 1886. Nyitrára küldetett gimn. igazgatónak, hol a rend hittudományi intézetében a bölcseleti tudományokat is előadta. 1890-ben a házfőnöki és hittudományi intézet igazgatói tisztét is rá ruházták. Ezen utóbbi tisztséget 280az intézetnek Kolozsvárra történt áthelyezéseig viselte. Ez idő alatt több külföldi tanulmányutat tett. A tanügy terén szerzett érdemeiért 1897-ben Ő felségétől a királyi főigazgatói czímet nyerte.
Kezdetben ifjúsági lapokba irt. A Szegedi Hiradóban több tudományos értekezése jelent meg. Az 1878-ban alapított Szegedi Naplónak belmunkatársa volt. Önállóan megjelentek tőle: Berzsenyi Dániel lyrai költészetének főbb vonásai 1875. Az önképzőkörök a jelenlegi iskolai rendszerben 1879. Okmánytár a piaristák Szt.-László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez 1896. Adatok Nyitravármegye és város monográfiájához 1897.
Ő írta meg a „Magyarország Vármegyéi és Városai” IV. kötete számára a Nyitravármegye középiskoláira vonatkozó fejezetet.
