Hatala Péter.
Hatala Péter.
Hatala Péter született 1832. febr. 12-én a Tótmegyerhez tartozó Csikepusztán. Mint gimnazista 1848-ban a honvédnek állt be és az egész szabadságharczot mint tüzér küzdötte végig, a mikor fogságba került. Kiszabadulván, a papi pályára lépett és 1855-ben áldozó pappá szentelték. 1857–60-ig mint hittérítő Palesztinában tartózkodott, a honnan visszatérvén, a budapesti egyetemen a sémi nyelvek tanára lett. Később kilépett a papi rendből s 1877-ben az unitárius vallásra tért át.
Az irodalom terén igen nagy munkásságot fejtett ki. Számos egyháztörténeti, egyházpolitikai, pedagogiai, nyelvészeti értekezése, szépirodalmi czikke és útleírása jelent meg különböző lapokban. A szentföldön tett tanulmányait és tapasztalatait 14 közleményben írta le. Szerkesztője volt az Egyházi Lapoknak, 1867–68-ig. A Szabad Egyház czímű politikai napilapnak 1869–72-ig és a Kath. Reform hetilapnak.
Nagyobb munkái:
Vezérlapok a szent földre. Az ó- és ujszövetségi szentírás a Vulgata szerint, figyelemmel az eredeti szövegre. A morál viszonya a valláshoz. Az én hitvallásom. (1875.) Arab nyelvtan. (1877.) Mohamed élete és tana. (1878.)
