Czuczor Gergely.
Czuczor Gergely.
Czuczor Gergely, egyszerü, szegény jobbágy szülőknek fia volt. Született Andódon 1800. deczember 17-én. A gyermek élénk esze és erős emlékezőtehetsége már az iskolamesternek is feltünt, ki a szülőket rávette, hogy fiukat iskoláztassák. Középiskolai tanúlmányait elvégezvén, 1817-ben Pannonhalmán a benczések rendjébe lépett és a bölcsészetet Győrött, a hittudományokat pedig a pesti központi papnevelő-intézetben hallgatta. Itt, a pesti növendék-papság önképző-egyesületében kezdett megismerkedni a fejlődő magyar irodalom termékeivel és Székely Sándornak „A székelyek Erdélyben” czímű kis époszának hatása alatt kezdi meg az Augsburgi ütközetet. Azonban Pesten betegeskedni kezd, miért is Pannonhalmára ment vissza, a hol 1824-ben pappá szenteltetvén, előbb a győri, majd a komáromi gimnáziumhoz nevezték ki tanárnak. Ez időben már az Aurorában és más lapokban megjelent költeményei ismertté tették nevét az országban és az Akadémia 1831-ben levelező tagjának választotta. Ekkor egy ideig tudományos kérdésekkel kezd foglalkozni, egy értekezést ír Ujításról a nyelvben czím alatt, fordítja Krug Esztetikáját, történelmi, nyelvtudományi műszók gyüjtésével stb. tölti idejét. Az Akadémia ez irányban kifejtett tevékenységét is elismeri és 1835-ben segédjegyzőjé és levéltárnokká választja. Hogy az Akadémia által reá rótt kötelességeinek eleget tehessen, rendfőnöke engedelmével 1835-ben Pestre jött lakni. 1836-ban Toldy kiadta műveit Czuczor Gergely Poétai munkái czím alatt. Ez alkalommal lett az Akadémia rendes tagja és ugyancsak ez évben választotta tagjává a Kisfaludy társaság. Czuczornak 269igaz magyar érzelme és szókimondó egyenes természete miatt sok ellensége volt, kik Poétai Munkáinak megjelenésekor megtámadták.
CZUCZOR GERGELY.
Az orsz. képtárból.
Czuczornak több pajzán, enyelgő, vidám hangu mű- és népdalát névtelen ellenségei nem tartották papi állásával összeegyeztethetőnek, sőt mivel pesti tartózkodása alatt nem lakott kolostorban s eljárt a kaszinóba, szinházba, erkölcstelennek bélyegezték, s előbb a főapátnál, majd a kanczelláriánál is bevádolták, úgy, hogy a főapát kénytelen volt őt Pannonhalmára visszarendelni. De ezt megelőzőleg Czuczor az Akadémiának 1837. máj. 8-iki ülésén Zrednai Vitéz Jánosról írt értekezésével elfoglalta rendes-tagi székét. 1838-ban a győri akadémiához nevezték ki tanárnak. Ellenségei azonban még mindig nem nyugodtak és alig két hónap múlva ismét visszahivták a főmonostorba. Ekkor Czuczor a királyhoz fordult és vizsgálatot kért maga ellen. Végre, a királyi kanczellária 1842. szept. 29-én felmentette minden vád alól és megengedte a rendnek, hogy Czuczort ismét nyilvános tanárul alkalmazza.
Czuczor azután lefordította Cornelius Nepost, Schmidt Kristóf Bibliai történetét, Horatius Ars Poetica-ját, részt vett az Akadémiai Szókötés munkálataiban és több költeményt írt, 1840-ben pedig, midőn az Akadémiában Guzmics Izidor fölött emlékbeszédet tartott, a közönség nagy ováczióval fogadta, mintegy kárpótlásul a hosszú, méltatlan üldözésért. Sőt midőn az 1844-iki nagygyűlés Czuczort a Nagy Szótár szerkesztőjévé választotta, gróf Széchenyi István maga írt a főapátnak, kérvén őt, hogy engedtessék meg Czuczornak, hogy lakását ismét Pestre tehesse át. Czuczor 1845-ben hét évi távollét után, tehát újra Pestre jött lakni.
Itt újra nagy és hosszú szenvedések vártak reá. Az 1848-iki lázas események őt is magukkal ragadták és ezek hatása alatt megirta e kor egyik legszenvedélyesebb hangu költeményét, a Riadó-t, mely Kossuth Hirlapjá-ban jelent meg. Midőn Windischgrätz seregei Pestet elfoglalták, Czuczort e költeménye miatt a hadi törvényszék elé állították és hat évi várfogságra itélték, a melyet Budán, Bécsben, Kufsteinban töltött ki és a melyből csak 1851-ben szabadult meg. Ez időtől kezdve, a börtönben elbetegedett költő visszavonultan élt, nyelvtani munkák írásával és a Nagy Szótár szerkesztésével töltvén idejét. A nagy munka megjelenését már nem érhette meg. Meghalt 1866. szept. 9-én.
Czuczor egyike azon költőknek, kiknek műveiben legjobban visszatükröződik koruk szelleme. Első eposza az Augsburgi ütközet, mely Kisfaludy Aurorájában jelent meg, még csak kísérlet. Az Aradi gyűlés (1828.), mely a 270Marczibányi-féle díjat nyerte, már kerekdedebb cselekvénynyel és jobb jellemzéssel tünik ki. Legsikerültebb azonban Botond czímű hőskölteménye. (Aurora 1830.) Még egy nagy époszt tervezett Hunyadi Jánosról, de e közben a kor izlése már elfordult az éposztól és Czuczor e 15 énekre tervezett hőskölteményéből csak hat éneket irt meg.
Jóval becsesebbet alkotott Czuczor az epikai dal, a mű- és különösen a népdal terén, a melyeknek tulajdonképeni népszerűségét köszönheti. A falusi kis leány Pesten és Szondi, Esik eső, Temetőben stb. mindenfelé ismeretesek. Ő irt először nagyobb számban népdalokat.
A Fogarasi János társaságában szerkesztett. A magyar nyelv Nagy Szótára cz. munkának igen nagy hibái mellett megvan az az érdeme, hogy korának teljes nyelvanyagát tartalmazza.
Az emlitetteken kívül Czuczornak a következő művei és értekezései jelentek meg:
Költői munkái: A megvigasztalt atya. (1830. Urania.) Czuczor Gergely Poetai Munkái. (1836.) Czuczor népies költeményei. (1854. Több kiadásban.) stb. Nyelvészetiek közül nevezetesebbek: A magyar nyelv némely sajátságairól. A magyar hangtan. Ujításról a nyelvben. Az önhangzók rendszeressége a gyökszókban. A mássalhangzókról stb.
Történeti művek: A magyarok krónikája a legrégibb időktől III. István haláláig. Hunyadi János viselt dolgai. (1833.) stb.
Fordítások: Cornelius Nepos minden munkái (1841. és 1843.), Horatius epistolája a Pisókhoz, C. Cornelius Tacitus könyve Germania helyzete, erkölcsei és népeiről, Washington élete. Spark Jarev után. (1845.) Bibliai történetek Schmidt Kristóftól (több kiadást ért). Mesék, franczia után stb.
Szülőföldje 1875-ben emléktáblával jelölte meg szülőházát. Az Akadémia a Nagy Szótár befejezésének emlékére emlékpénzt veretett Czuczor és Fogarasi arczképeivel. Legutóbb pedig pesti lakóházát, Brázay Kálmán tulajdonos, országgyülési képviselő szép emléktáblával jelölte meg.
CZUCZOR GERGELY SZÜLŐHÁZA ANDÓDON.
Nyitramegye ezredéves albumából.
