Kodexek.
Kodexek.
A magyar irodalomnak első összefüggő szövegü, terjedelmes nyelvemlékét dr. Ehrenfeld Adolf későbbi bécsi ügyvéd Nyitrán fedezte fel, még VI. gimnáziumi tanuló korában. Az ő nevéről nevezik Ehrenfeld-kodexnek és jelenleg is az ő tulajdonában van. Keletkezésének ideje a XV. század közepe, de mint nyelvi sajátságai mutatják, e kodex egy sokkal régibb eredetinek másolata. Tartalma: némi irások Bódog Ferenczről és társairól; ő nekik csudálatos mivelkedetekről. Azért Ferencz-legendának is nevezik. Mind 264nyelvi sajátságainál, mind szókincsénél fogva megbecsülhetetlen nyelvemlékünk.
Czech János történetiró fedezte fel a ferencziek érsekujvári kolostorában a róla elnevezett Czech-kódexet, mely egyike legdíszesebb kódexeinknek. Irta frater M. „Nadsaagos Benygna azzonnak Nyhay Kenesy paal thaarsanak o nadsaaga klastromaban waasomban. Mykorth yrnaanak kristus zyleteesenek utaana ezor oth zaaz thyzon haarom eztendoben.” Kinizsi Pálné, Magyar Benigna számára 1513-ban készített imádságos könyv. Ebben van a költői lendülettel írott Szent Bernát hymnusza is. Jelenleg a kodex a tud. Akadémia tulajdona.
A Jordánszky-kodex valószinüleg a pálosok elefánti kolostorából került a rend feloszlatása után Nagy-Szombatba, később Jordánszky Elek tinnini püspök birtokába, kinek nevét ma is viseli. Jelenleg az esztergomi főszékesegyház könyvtárában van. E színes czifrázatokkal diszített kodex, az Érdi-kodex után, a legterjedelmesebb régi magyar kézirat, mely az ó- és uj-szövetséget tartalmazza. Iratásának ideje 1516–19. Leirója ismeretlen. Némelyek Báthory László pálos szerzetest tartják irójának.
Az Érsekujvári-kodexet szintén a ferencziek érsekujvári klastromában találták. E könyvnek legnagyobb részét Sövényházy Márta, domokosrendi apácza irta, a mint az a 310. lapon olvasható: iródott e könyv 1530-ban „sewenhazy soror marta keze myath”. A sok evangeliomokon, szent beszédeken stb. kívül magában foglalja e könyv vallásos epikánk legszebb gyöngyét és leghíresebb verses termékét, az alexandriai Szent Katalin, több mint négyezer sornyi verses legendáját. Jelenleg az Akadémia könyvtárában őrzik.
