Fábián János.
Fábián János.
Fábián János, szül. Sirákon (Hont m.) 1832. január 20. 1847-ben lépett papi pályára. 1858-ban tanulmányi felügyelő, majd tanár és helyettes lelkiigazgató lett az esztergomi papnevelő intézetben. 1874-ben esztergom-vízi városi, végre 1880-ban érsekújvári plébános és mint ilyen 1882-ben tiszt. kanonokká lett.
A magyar egyházirodalommal korán kezdett foglalkozni. Önálló művei: Nagymélt. gróf Nádasdy Ferencz néhai kalocsai érsek élete (1854).
284Első vagyis Nagy sz. Gergel pápa lelkipásztorságtani könyve. (A pesti hittani kar által megkoszorúzott pályamű 1858.)
Felelet egy tizennégy éves levélre, megküldve egy magyarhoni helvét hitvallású atyafinak. (1869.)
A vatikáni sz. zsinat az 1871–72-iki egyházi évhez alkalmazott szent beszédekben. (1871.)
Constitutiones dogmaticae sz. Concilii Vaticani. A vatikáni szent zsinat által hozott határozatok. (1877.)
Az esztergomi érsek új vára 1545–1580-ig Esztergom. (1896.)
Ezeken kivül írt több értekezést. Alapítója és 1875–1880-ig bezárólag szerkesztője volt az „Isten igéje” czímű folyóiratnak.
