Alkalmi babonák. Karácsony.
Alkalmi babonák. Karácsony.
Az apró babonák tömegéből a már említetteken és általánosan elterjedteken kívül közöljük a következőket:
Ujesztendő napján malaczot kell enni, nem pedig tyúkot, mert ez hátrakaparja a szerencsét, a malacz ellenben még a föld alól is kitúrja. Ha asszony lép először a házba, akkor az egész év szerencsétlen lesz. A gazdasszony az udvaron kört rajzol vagy abroncsot tesz le és abban ad a tyúkoknak enni, hogy egész esztendőben egy helyre járjanak tojni. Gyertyaszentelőkor, ha az oltárnál nap süt a papra, akkor még negyven napig hideg lesz. A megszentelt gyertyának egy darabját meggyújtva, a gyomorbajos ember kődökére (púp) kell tenni és pohárral leborítani, ha a gyertya elalszik, akkor kiszívta a betegséget. A virágvasárnapi szentelt barka torokfájás és menkőcsapás ellen nagyon jó. Szentgyörgynap estéjén fűzfaágakat kell a kerítésbe tűzni, hogy a boszorkák beleakadjanak. Ha a Szentgyörgynap előtt kiásott vakondok lábával megvakarják a beteg marhát, akkor meggyógyul. Ahány nappal előbb szólalnak meg a békák, annyi napig lesz utána jó idő. A ki szép sárga vajat akar köpülni, vagy jó sűrű tejet fejni, az Szentgyörgynap előtt fogjon egy gyíkot és dörzsölje szét a markában. Az ilyen gyíkkal megdörzsölt kéz a torokfájást is el tudja mulasztani, hideglelés ellen pedig szárított kecskebékát kell zacskóban hordozni. Szentgyörgynap hajnalán a vénasszonyok kijárnak a rétre s a harmatos fűvön egy lepedőt (hamvas) húzigálnak. Ha a harmatos lepedőt kicsavarják, akkor bűvös vizet kapnak, a mivel rendesen a fejős teheneket szokták megrontani. Andrásnapkor gatyával 166kell aludni s hajnalban meg kell rázni a kaput, a honnan kutya ugatás hallatszik, arrafelé megy a lány férjhez. Luczanapkor foghagymával keresztet kell rajzolni a küszöbre és az ajtóra, hogy a boszorkányok be ne jöhessenek. Fonni nem szabad, mert kigyűlik az ember keze; ha pedig pénzt ad kölcsön, azt sohasem kapja meg. A kakast a gazdasszony csikirítóval (sodrófa) taszigálja meg, hogy a tyúkok sokat tojjanak. Karácsonyestén a gazdasszonynak nem szabad felkelni az asztaltól, mert a tyúkjai nem lesznek ülősek. Ha pedig azt akarja, hogy sokat tojjanak, akkor a szomszéd »favágatójából« lopott fűrészport vagy lópatkó közül kiszedett földet kell a fészkükbe tenni. Az eladó lány harangszókor szaladjon a fáskamrába s markoljon fel egy nyaláb fát; ha páros, akkor egy esztendőn belül férjhez fog menni. Hogy mikor, azt úgy tudja meg, hogy ballábbal megrugdossa az ólat s a hányat röffent a disznó, annyi év múlva. Gazdag ember lesz az ura, ha az »esztri« megrázott zsúpjából búza hull a szakácskájába, ha rozs, akkor szegény, ha pedig semmi, akkor egy évig megint nem megy férjhez. Ha meg akarja tudni, hogy milyen nevű lesz az ura, akkor a karácsonyi kalács tésztájából lopjon el egy darabot, süssön belőle lepényt, úgy hogy senki se lássa, aztán első harangszókor egye meg, szaladjon ki az utczára és kérdezze meg a legelső ember nevét. Ha a kamrából találomra felnyalábolt fadarabok egyenesek, akkor szép ember lesz az ura, ha görcsösek, akkor csúnya özvegyember, ha pedig szúette van közöttük, akkor beteges lesz. A jövendőbeli alakját és foglalkozását fenyőágon vagy kulcson keresztül öntött ólomfigurákból lehet meglátni. A ki módos özvegyember felesége akar lenni, az első harangszókor üljön a mozsárra. Karácsonyesti vacsora alatt a gazda feltett kalappal ül az asztalnál s ezzel csapdossa meg a lovát, ha valami baja van. Az asztal alá baltát, búzát és lánczot raknak, hogy jövőre bő esztendő legyen, a vacsoramorzsalékot pedig gondosan elteszik, mert azzal mindenféle betegséget ki lehet füstölni. A ki éjféli misére menet megbotlik a templomajtó küszöbén, az egy esztendőn belül meghal. Karácsony ünnepén a csordás meg a kondás egy nyaláb fűzfavesszővel köszönt be a gazdasszonyhoz, a ki annyi vesszőt húz ki a csomóból, a hány tehene van s jól »megsuprikálja« a csordást, a ki víg ugrándozás közben azt kívánja, hogy legyen a jószág is olyan »virgoncz«, mint a milyen frissek most ők. Szilveszterestén a lánynak hét leborított fazék közül kell választania. Alattuk bicska, fésű, só, kenyér, gyűrű és olvasó van s a bicska veszekedő embert, a fésű sok gondot, a kenyér békességet, a só egészséget, a gyűrű igazszívű szeretőt, az olvasó pedig pártában maradást jelent.
