Pulszky.
Pulszky.
Pulszky (Cselfalvi és Lubóczi) Lengyelországból származik. A XVIII. század második felében költözött be Magyarországba. Tagjai közűl Sámuel eperjesi polgár és gyermekei Sámuel, Dániel, János, György, Anna, Róza és Éva-Erzsébet 1741 szept. 13-án nyertek czímeres nemeslevelet és Sámuel és Dániel 1764 július 18-án Cselfalvi előnevet. Dániel fia Károly pedig 1800 február 5-én a Lubóczi előnevet. Testvére Dániel Nándor (szül. 1759, † 1817.) tábornok, 1799-ben bárói rangot nyert. Károly fia Ferencz (szül. 1814, † 1897.) 1839-ben Sáros vármegye követe, 1845-ben nőü1 vevén Walter Terézt, megvásárolta a szécsényi uradalmat és Szécsényben telepedett le. 1848-ban előbb a pénzügyi, később ő felsége személye körüli minisztérium államtitkára, majd a minisztérium lemondása után, a honvédelmi bizottmány tagja, később Kossuth diplomacziai megbízással 1ondonba küldötte. 1869-ben a Magyar Nemzeti múzeum igazgatója lett s annak igazgatásától 1894-ben vált meg. Gyermekei: Ágoston (szül. 1846, † 1901.), 1868-ban Nógrád vármegye aljegyzője, 1871-ben a füleki, 1872–87-ig a szécsényi kerület országgyűlési képviselője, a III. oszt. vaskorona-rend, a II. osztályú Lipót-rend lovagja. 1894–95-ben vallás- és közoktatásügyi államtitkár. Károly († 1899) az országos képtár igazgatója, Poligena, Hampel Gusztávnak, a M. Nemzeti Múzeum igazgatójának neje.
