Okolicsányi.
Okolicsányi.
Okolicsányi (Okolicsányi). Liptó vármegye törzsökös családja, melynek ősi fészke Okolicsna helység, honnan nevét és előnevét vette. Őse Serefil (1242.), unokája Márk (1355–1366.) testvéreivel együtt Okolicsna, Poruba, Szent-István és Csemerna helységeket az ősi örökség jogán bírta. Márk egyik testvére János, a nápolyi hadjáratok alatt szerzett érdemeiért 1379-ben új adománylevelet nyert ősi birtokaira. Másik fia János (1391.) írástudó, Litteratus melléknévvel szerepel; ennek fia Mihály (1422–1435.) az okolicsányi ferenczrendi kolostor. alapítója, terjeszti tovább a családot, mely idővel Árva, Szepes Túrócz Bihar és Nógrád vármegyékbe is átszármazott. Nógrád vármegyében már a XVIII. század első felében megtelepedett. Az 1754–55. évi nemesi összeírásban a család tagjai közűl István és József vannak felvéve. Ezek egyikének utódai: Péter 1808-ban Nógrád vármegye szolgabírája Miksa 1836-ban esküdt, 1842-ben szolgabíró, utóbb 1849-ig főszolgabíró. 1861-ben ismét főszolgabíró. János, jelenleg m. tiszti főorvos. A vármegyében jelenleg birtokos ág Jónástól, Árva vármegye alispánjától (1790–1812.) származik. Ennek fia Imre († 1859.) Bihar vármegye táblabírája, elvesztvén bihari és szabolcsi birtokait, neje Tornyos Juliánna birtokán, Horpácson telepedett le. Unokája, József jelenleg Szirákon birtokos.
Czímer: kékben, a paizs felső jobb sarkában hatágú arany csillagtól s balról ezüst félholdtól kísért zöld halmon nyugvó leveles koronán könyöklő, görbe kardot tartó pánczélos kar, a kardon átütött török fővel. Sisakdísz: paizsbeli kar. Takarók: kékarany-veresezüst.
