Huszár.
Huszár.
Huszár (Baráti). Régi nemes család, mely Garam-Szent-Kereszt Bars vármegyei községbő1 származik, honnan idővel Hont, Nógrád, Esztergom és Pest vármegyékbe is elterjedt. Első ismert őse Márton 1591-ben nyert Rudolf királytól nemességújító czímerlevelet. Márton fia György, ennek utóda Márton (szül. 1684 † 1756.) terjesztette tovább a családot. Fia József (szül. 1739 † 1816.) kir. tanácsos az esztergomi érseki birtokokból. Baráti helységet nyerte adományul; ettől kezdve a család a Baráti előnevet vette fel. József a család jelenleg virágzó ágának megalapítója. Testvérétől V. Mártontól származott Imre, Esztergom vármegye alispánja s utóbb követe (1825–32.); József kir. tanácsos, fia József (szül. 1774 † 1855.) Keszegen volt birtokos. Fiai közül: Károly (szül. 1803. jan. 22., † 1889.) az 1843–44 évi országgyűlésen Nógrád vármegye követe. József (szül. 1804.) 1832-ben Nógrád vármegye főjegyzője 1839-ben első alispánja († 1841). Károly fiai közűl István (szül. 1826 † 1890.), 1865-ben és 1869–72-ben a nógrádi kerület országgyűlési képviselője, kinek neje Ebeczki Blaskovich Anna volt. A XIX. század közepén a vámosmikolai uradalmat vette meg a herczeg Esterházyaktól, fia Béla († 1904.) részére, a ki az uradalomból 1885-ben hitbizományt alakított. Fiai: Tibor, a hitbizomány jelenlegi haszonélvezője, Elemér tb. szolgabíró, keszegi birtokos, Aladár vármegyei tisztviselő, ipolybalogi birtokos és Miklós. A fenti István testvérei Gyula (szül. 1838 † 1858.) jeles író kinek költeményei az ötvenes években a »Hölgyfutárban« jelentek meg, és László. Ennek utódai: Károly, a ki Honorrison, Krassó-Szörény vármegyében és László, a ki Terecskén birtokos.
Czímer: veresben, zöld alapon, fehér lovon ülő, kékruhás magyar huszár, az őt üldöző ellenség felé hátrafordulva s kardjával visszavágva. Sisakdísz: kinövő fehér ló. Takarók: kékarany-vörösezüst.
Huszár
