Csoma.
Csoma.
Csoma (Ragyolczi). Háromszék vármegyéből származik. 1544-ben már Tolcsván találjuk, a hol Imrétől a leszármazás szakadatlan. Egyik fia Ferencz, 1570-ben szerepel, a másik fia 594András, kinek dédunokáját Pétert, a ki 1697-ben Tokajból menekülvén, mindenétől megfosztották. Ennek egyik fia András, a ma is virágzó idősebb ág, Zsigmond pedig, a ki 1757-ben Ragyolczra nyer adományt, ahonnan a család előnevét vette, az ifjabb ág megalapítója. Zsigmond előfordul az 1755. évi országos nemesi összeírásban Nógrád vármegye nemesei között. Tagjai közűl kiemeljük a következőket: György (1660.) ónodi kapitány; András Bereg vármegye jegyzője, majd Zemplén vármegye szolgabírája († 1667). András 1741-ben Abaúj vármegye követe. József, kiváló heraldikai iró, akad. tag. A család a XIX. század első felében Andrásfalva, Ragyolcz és Vecseklő helységekben bírt földesúri joggal.
Czímer: veresben arany-griff jobb első karmaival, hegyével. lefelé álló tőrt tartva. Sisakdísz: paizsalak, hegyével fölfelé álló tőrt tartva. Takarók: kékaranv-veresezüst.
