Csemiczky.
Csemiczky.
Csemiczky (Csemiczei és Izsépfalvi) Liptó vármegye legrégibb családainak egyike. Első ismert őse: Zemche (Szemcse), a ki már 1250-ben bírta a két Palugya közti földterületet, vagyis a mostani Csemicze helységet, mely azóta szakadatlanul a család birtokában van. Zemchének két fia volt: Móricz és Bene, a kik 1287-ben Benedekfalvát nyerték Liptó vármegyében. Benedek utóda Miklós, 1391-ben Bebek Imre országbírónak, a Liptó vármegyében tartott vizsgálat alkalmával felmutatta IV. László király adománylevelét. A XVI. században a családból már csak Miklós (1582.) élt, kinek három fia Benedek, Gergely és János a család három főágát alapították. Gergely utódai közűl Miklós (1681.) Liptó vármegye alispánja, ennek fia Gáspár (1693–95.) Nógrád vármegye alispánja. Benedek, a ki 1590-ben Hlinikre nyert adományt, Hliniki előnévvel élt; utóda Péter, az áldozatkészségéről országszerte híres protestáns férfiú, előbb Zólyomba, majd Nógrádba költözött. Fia Gábor (1744–56.) Nógrád vármegye alispánja. Fiai közűl Imre Gömörben szerzett birtokokat. Boldizsár, a vármegye főadószedője, Nógrádban maradt. Unokái közűl Károly Kis-kürtösön, Ede Sztraczinban voltak birtokosok.
Czímer: vágott paizs. Felül ezüstben elülről irányzott nyíllal átlőtt nyakú fekete sas. Alul: aranyban zöldszárú öt zöldlevelű három veres rózsa. Sisakdísz: paizsbeli sas. Takarók: veresarany-feketeezüst.
