Baross.
Baross.
Baross (Bellusi) Trencsén vármegyéből származik. B. Péter és általa fiai Péter, Jakab, Márton és György 1579 júl. 29-én nyertek czímeres nemeslevlet. A család idővel, Nyitra, Komárom, Hont, Nógrád és Pest vármegyékbe származott át. A nemességszerző Péter fiától, Györgytől származik a családnak Hont és Nógrád vármegyékbe szakadt ága. A hont-nógrádi ágat, mely Rárós-Mulyadon bírt földesúri joggal, Ádám, Trencsén vármegyei földbirtokos fia II. György, Hont vármegye alispánja és követe (1741.) alapítá. Utódai közűl Miksa 1857-ben a gácsi járás főszolgabírája. Gyermekei közűl Imre (szül. 1828 † 1898.) Rárós-Mulyadon volt birtokos. Fia Aladár elesett az 1878. évi boszniai hadjárat alatt. Gusztáv Ágost (szül. 1831 † 1868.) fia, Árpád (szül. 1855.), Nógrád vármegye főszolgabírája, Varsányban birtokos, fia József (szül. 1881.) 1910 óta a nógrádi járás főszolgabírája. Pál, szolgabiró. A család tagjai közűl kiemeljük még a következőket: I. György ágából: Pál (szül. 1840.), királyi tanácsos, Pilisvörösváron birtokos. Fiai: Károly (szül. 1865 † 1909.) volt országgyűlési képviselő, János (szül. 1875.) országgyűlési képviselő, egyetemi magántanár, II. József ágából: Gábor (szül. 1848 † 1891.) kereskedelemügyi miniszter, Jusztin (szül. 1857.) kir. ítélőtáblai bíró, Géza (szül. 1862.) miniszter tanácsos.
Czímer: Kékkel és veressel hasított paizsban virágzó rózsakoszorú közepén: liliom. A lilom és a rózsák jobbfele veres, balfele ezüst. Sisakdísz ugyanez a koszorú és liliom. Takarók: veresezüst-kékarany.
Baross
