Baloghy.
Baloghy.
Baloghy. (Balogi.) A vármegye legrégibb birtokos nemes családainak egyike; közös törzsből ered az Alsó-Sztregovai Madách és a Poltári Soós családokkal. Őse Radon, a ki fiaival együtt részt vett a tatárok elleni küzdelemben. Radon (1235.) egyik fia Oszlári Madách, kinek fia Pál (1296.) a Madách és a Baloghy családok törzsatyja; ennek fia volt Lőkös (1336.), a ki magát Oszlárról, majd Kürtösről és Balogról írta. Fia Péter (1394–1421.) terjesztette tovább a családot. Péternek két fia alapított ágat. Benedek, kinek ágának a XVI. században magvaszakadt és István. Utódai közűl Sebestyén 1652-ben új adományt nyer a hontmegyei Balogh, Hrussó és a Zólyom vármegyei Királyfalva egy részére. Két fia, Gáspár (1662.) és Miklós, a család jelenleg két virágzó ágát alapították. Miklós utódai közűl Antal 1878-ban Nógrád vármegye törvényszéki elnöke, Imre (1839–42.) Hont vármegye alispánja, Lajos Nógrád vármegye követe az 1805., 1807–1808. és az 1811–12. évi országgyűlésen († 1823). László (1850.) Hont vármegye főnöke. A család a XIX. század első felében Berczel, Jobbágyi, Kövesd, Felsősáp és Felsőszécsénke, Balog, Hrussó és Pencz helységekben bírt földesúri joggal. Jelenleg élő tagjai közűl: Ernő, volt orsz. képviselő. Dezső, nyug. vármegyei főlevéltárnok.
Baloghy
