A kiegyezés.
A kiegyezés.
Hogy mi volt az új helyzettel szemben Komárom vármegye politikai vélekedése és állásfoglalása, az az 1867. április 25-iki közgyűlés ama határozatából tetszik ki, melyben a kir. belügyminiszternek 1867. április 13-án kelt, a felelős kormányrendszer és a megyei törvényhatóságok működése között az összhangzat szükségességét, kívánatos voltát ajánló leiratára adott válaszban foglaltatik. E határozat rendelkező részét a történeti hűség teljességének kedvéért szószerint ide iktatjuk:
»A vármegye közönsége hazafias örömmel üdvözli az ország törvényes kormányának, a felelős kormánynak s a köztörvényhatóságoknak visszaállítását, mert e kettőben együtt látja az alkotmányos szabadságnak erős biztosítékát, a jó közigazgatásnak mellőzhetlen feltételét s az ország javára úgy törvényhozási, mint közigazgatási úton létesíthető számos nagyhorderejű és üdvös intézkedésekre 540való képességének egyik főforrását. – De öröme nem tökéletes, mert az az alap, melyen a czélba vett nemzeti átalakulás nyugszik, t. i. az úgynevezett közös ügyekre nézve elfogadott országgyűlési javaslat, több oly elvet foglal magában, melyeknek gyakorlati alkalmazása Magyarország törvényes önállását, függetlenségét, anyagi és szellemi erejének életerős fejlesztését veszélyezteti. Hogy ez elvek alkotmányos úton, ha még lehet, a nemzet jogainak s érdekeinek megfelelően módosíttassanak: legforróbb óhajtása e vármegye közönségének, s óhaja teljesítését az ország gyűlésétől várja. – Egyébiránt pedig meg lévén győződve, hogy a törvényes kormánytól, mely a köztörvényhatóságok önkormányzatának fentartását is feladatának vallja, törvénybe ütköző rendeletek nem érkezhetnek: nem késik tehát a megye közönsége kijelenteni, hogy törvényes rendeltetéséhez híven, mely szerint saját kebelében a törvényeknek végrehajtására s a közigazgatásnak kezelésére van hivatva, részéről mindent megtenni kész, a mi a törvények érvényének fentartására, az alkotmánynak tökéletes visszaállítására, az alkotmányos és felelős kormányzat rendszerének megszilárdítására vezet, és a kormánynak e czélra irányuló törekvéseit tehetsége szerint támogatni, törvényes rendeleteit végrehajtani, s a helyhatósági igazgatás szervezetét, minden ágazatban, a lehetségig czélszerűen alakítani kötelességének tartja. – De e mellett nem feledkezhetik meg törvényes hivatásának ama másik részéről sem, melynél fogva, mint alkotmányunk szerint a törvények őre, a törvények szentségének s a törvényhatóságok jogainak fentartása körüli tisztében hűségesen eljárni jövőben is mindenkor szoros kötelességének tartandja.«
A felelős kormány és a megyei törvényhatóság eljárása között való harmóniába, mit a felelős kormány belügyminisztere a vármegye közönségének figyelmébe ajánlott, az igazgatás rendjén disszonánczia nem vegyült, jóllehet a kormány és a megye közönsége, miként a fenti határozatból is kitetszik, a politikai hitvallás legfőbb közjogi sarktételében épen nem voltak azonos nézeten.
