Az esztergomi érsekség. A győri püspökség.
Az esztergomi érsekség. A győri püspökség.
Az esztergomi egyházmegye, mely már első kiterjedésében magába foglalta a Vág és a Duna által szelt rónaságot, már Szent István király szervezése óta kiterjedt a vármegye dunáninneni felére s a vármegye dunáninneni része, mint az esztergomi egyházmegye kiegészítő része szerepel az egész középkoron át s az maradt napjainkig. Az esztergomi egyházmegyétől nyugatra és délre esett a győri egyházmegye, melyet szintén Szent István király alapított. Alapítási évét 1000–1033. közé teszik s így a vármegye dunántúli része – némi kivétellel – már az első szervezés idejében a győri püspökség területéhez tartozott. A győri püspökség kelet felé egész Neszmélyig terjedt, mely helység a XIV. században már a veszprémi püspökség budai főesperességéhez tartozott. Innen délkelet felé lenyuló hatalmas erdőség választotta el egymástól a győri és a veszprémi püspökségeket; az ez erdőségekben emelkedett Vérteskeresztúr már a veszprémi püspökség területéhez tartozott. Vérteskeresztúrtól a határ erős nyugati hullámzásban a Marczal felé terjedt. (Ortvay i. m. I. 316–317.)
