Jászfalu.
Jászfalu.
Jászfalu, kisközség a Páris patak mellett, 178 házzal és 1077 róm. kath. vallású, nagyobbára tótajkú lakossal. Posta van a faluban, a távírója és a vasúti állomása pedig Perbete. E község alapítását a szájhagyomány a tatárjáráskor idemenekült jászoknak tulajdonítja. A török világban elpusztulván, tótokat telepítettek ide. 1552-ben 10 házát írták össze, 1576-ban már 30-at, de úgy látszik, hogy ez időtájt másodszor is elpusztult, mert 1669-ben még mindig a néptelen, puszta helyek között van említve. 1529-ben a Csúzy családbeliek osztozkodnak rajta. 1533-ban Bedegi Nyáry Ferenczet iktatják némely részeibe. 1537-ben özv. Abafy Ferenczné is birtokosa, a ki a maga részeit a Szentmihályi és a Csúzy családoknak adja el. 1540-ben a Csúzyak új adományt nyernek itt. 1584-ben Sárkány György és neje Ujfalussy Dorottya: Tessényi Ádámnak; 1613-ban Palugyay Anna: Draskovich Jánosnak; 1636-bon Amade Judith: Kerekes Andrásnak; 1639-ben Zsembery Katalin és fia Boldizsár: Nagy Jánosnak; 1647-ben Csúzy Pál: Erdélyi Pálnak; 1718-ban Csúzy Ádám: Fekete Györgynek, végre 1746-ban báró Amade László: Hunyadi Lászlónak zálogosítják el birtokrészeiket. Később azután gróf Batthyány Károly, gróf Beckers 73Alfréd, a Csúzy, Halasy, Jármy, Jaross, Rozsos, Kovács és Barta családok voltak a közbirtokosai. A gróf Beckers-féle birtok jelenleg Barta Béla utódaié, a Rozsos-féle birtok pedig Andrássy János és neje Barta Anna, továbbá Rozsos Anna, férj. Mészárosné és Rozsos Artur tulajdona. A községben róm. kath. templom van, melynek építési ideje ismeretlen. Ide tartoznak Barta, Gergye, Ilonka, Kaszás, Kecskeméthy, Üzbég, Polka, Rozsos, Schwarcz és Weisz puszták és a szőlőtelep. Üzbég nevű dűlője és hasonló hangzású pusztája a török hódoltságra látszanak utalni.
