Füss.
Füss.
Füss, magyar nagyközség, a Duna közelében, III. Incze pápa 1216-iki összeírásában tűnik fel először Fys néven, a pannonhalmi apátság birtokaként. Volt azonban még egy másik Füss is, mely 1268-ban villa Fyuz és Fyus alakban komáromi várföldként jelentkezik. Később Nagy és Kis jelzőkkel merül fel; Kisfüss idővel elpusztult és a mai község határába olvadt. 1383-ban István pannonhalmi apát Nagy- és Kis-Füst praediális nemeseknek adományozza, a kik előbb az apátság jobbágyai voltak. 1604-ben Nagy-Füss pusztaként van említve, melynek részeit Füssy István Tóth Istvánnak és Akay Istvánnak zálogosítja el. 1700-ban Ányos Teréz, Galánthai Balogh István özvegye, fiával Jánossal és leányával Magdolnával, új adományt nyernek e birtokra. Később a főapátságon kívül még a Ghyczy, Szabó, Matkovich, Kajdacsy, Orbán, Pázmány, Priviczer, Markovich, gróf Somogyi, Pach és Tara családok voltak a közbirtokosai, most pedig a pannonhalmi főapátságnak, özv. Balogh Kálmánnénak és Hriastélyi Károlynak van itt nagyobb birtokuk. 1867-ben az egész község leégett. A község házainak száma 78, 571 lakossal. Vallásuk róm. kath. és templomuk a XVIII. század építési modorát viseli ugyan magán, de azért 64sokkal régibbnek látszik. 1762-ben átalakították, a mikor Schaller István festő szép freskókkal díszítette fel. Ide tartoznak Almás, Erecs, Karom, Kisfüss és Ronka puszták, az ásványtői csárda és a bezdányi erdőőrlak. Az ásványtői csárda helyén hajdan népes helység volt, melynek temploma a ma is puszta templom néven ismert helyen állott. 1226-ban találjuk már okleveles említését praedium Assuantheu alakban, a mikor a pannonhalmi apátság birtoka; később a komáromi váré volt. 1538-ban Komáromy Mihály zálogbirtoka. 1546-ban Nyilkai Mihályé, ki az apátságnak visszabocsátja. Almás puszta nem lehet régibb telep, mert korábbi adatai ismeretlenek. A mult század elején gróf Zichy Miklós birtoka volt. Erecs pusztának már a tatárjárás előtt a pannonhalmi apátság volt az ura. Szent László összeírásában Erecu néven van feljegyezve, de Albeus már Erechtu, vagyis Erecstő néven említi, a hol a véneki halászoknak tavuk és legelőjük volt. Karom puszta szintén régi főapátsági birtok. Ronka puszta már 1216-ban villa Runka néven van említve, a mikor harmadát Antal fia János comes a pannonhalmi főapátnak eladja. III. Incze pápa jegyzékében már a mai nevén van feljegyezve, de jó ideig Renka néven is ismeretes volt. 1254-ben egész Runka az apátság birtokába került. Kisfüss elpusztult község emlékét ma már csak a hasonló nevű puszta tartja fenn. Füssel volt hajdan határos Haraszti is, mely 1250-ben villa Harozty alakban szerepel. Ma már csak dűlő tartja fenn a nevét.
