Takáts Sándor.
Takáts Sándor.
Takáts Sándor dr., történetíró, kegyesrendi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia lev. tagja, szül. Komáromban 1860 deczember 7-én. A középiskolákat elvégezvén, 1881-ben a kegyesrendbe lépett és a budapesti egyetemen végezte be tanulmányait. 1886-tól kezdve Nyitrán tanított, majd történeti munkáival feltűnést keltvén, három év mulva Budapestre került tanárnak. Itt számos értekezést, ismertetést írt a folyóiratokba és hírlapokba s több pedagógiai és történeti munkát adott ki, melyekkel jó írói nevet szerzett a legszélesebb körökben. Szülővárosa a kilenczvenes években megbízta Komárom története megírásával, a mikor temérdek adatot is gyűjtött és egyes fejezeteket meg is írt. Irodalmi működésének egyik legkiemelkedőbb vonása az, hogy a tudomány népszerűsítéséban elévülhetetlen érdemeket szerzett. A Budapesti Hirlapnak évek óta rendes tárczaírója és ott régi zamatos magyar nyelven írja meg a XVI. század eseményeit, melyeknek kutatására szenteli minden idejét. Tárgyai a nélkül, hogy a tudományos alaposság rovására bármit is vétenének, mindvégig érdekesek, művészi gonddal vannak 365megírva és belső tartalmukkal, valamint az elbeszélő stílus szépségével hatnak az olvasóra. 1898-ban tanári állásától felmentették, mert a m. kir. kormány kiküldte őt Bécsbe, a volt udvari kamarai levéltár szétosztási munkálatainak végzésére. Öt évig dolgozott itt a magyar anyag kiválasztásán. Az 1903. évben a képviselőház meghívására elfogadta az 1791–1865-ig terjedő országgyűlési emlékek szerkesztését s jelenleg az 1847/48-iki országgyűlési emlékeket rendezi sajtó alá. A Magyar Tudományos Akadémia 1906-ban levelező tagjául választotta, a Komárommegyei Múzeum-Egyesület pedig ugyanez évben, Komárom város multjának eredményes kutatásával szerzett érdemei elismeréseül, tiszteleti tagjává. Számos czikke a Századok, Archaeologiai Értesítő, Kath. Szemle, Könyvszemle, Figyelő, Nyelvőr, Magyar Nyelv, Magyar Gazdaságtört. Szemle, Pallas Lexikon, stb.-ben látott napvilágot.
Önálló művei: Komárom IV. Béla alatt. Budapest, 1885. – Lapok gy királyi város multjából. – Péczeli József élete. 1887. – A pedagógiai büntetések filozófiája. I. II. 1888–95. – Péteri Takáts József élete. 1890. – Bennyák Bernát és a magyar oktatásügy. 1891. – Luther Nándor emlékezete. 1852. – Pállya István élete. 1854. – Részletek a nyelvújítási harcz történetéből. – A főváros alapította piarista kollégium története. 1895. – A dohány elterjedése hazánkban és az első (1702.) dohánymonopólium. 1898. – A dunai hajózás a XVI. és a XVII. században. 1900.
