Kultsár István.
Kultsár István.
335Kultsár István.
(Az Országos Képtárból.)
Kultsár István, gimnáziumi tanár, később szerkesztő, 1760. szept. 16-án született Komáromban. A szent Benedekrendbe lépett, melynek 1786-ig, a rend feloszlatásáig volt tagja. Ekkor tanári pályára ment és 1788–89-ben a komáromi katholikus gimnáziumnál működött. Tanárkodott Esztergomban, majd nevelő lett gróf Festetich György, utóbb pedig gróf Viczay családjánál. 1806-ban indította meg a Hazai Tudósításokat, az első rendszeres, hazai irányú, magyar nyelvű hírlapot, melynek irányát azonban csakhamar megváltoztatni volt kénytelen és 1808 második felében már Hazai és Külföldi Tudósítások czím alatt adta ki. Ebben a vállalkozásában Kazinczy is támogatta és sokoldalú ismeretsége révén az ország számos részében volt levelezője újságjának. 1817-ben lapjával Hasznos Mulatságok czímen melléklapot is adott ki és ebben kizárólag a magyar irodalom és színészet ügyeivel foglalkozott. Ebben megkezdette a magyar népdalok közlését és a figyelmet a népköltés összegyűjtésére irányította, a mi a lap elterjedését is biztosította. Lelkes barátja volt a színművészetnek; 1813-ban elvállalta a pesti színésztársaság igazgatását és vagyona egy részét e vállalkozásba ölte bele. Háza az akkori magyar irodalomnak volt a középpontja. Az egyetlen magyar lap szerkesztőjeként nagy tekintélynek örvendett, és tudósító, lelkesítő írásaival nagy szolgálatokat tett a külföldi békókat lassan-lassan levetkező nemzeti irodalom ügyének. Kultsár István több nagyszabású alapítványt is tett. Igy 1827-ben Komárom vármegyének felajánlotta közel 4000 kötetnyi gazdag könyvtárát, mely a vármegye könyvtárának az alapját alkotja. Ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása ténynyé vált és a nádor az alapszabályok megtekintésére kiküldött bizottság egyik tagjává Kultsárt nevezte ki. Meghalt 1828 márczius 30-án Pesten; végrendeletében 10.000 forintot hagyományozott a »tudós társaságnak«, melynek nem volt ideje tagjai sorába beválasztani az érdemes írót. A Hazai és Külföldi Tudósítások, a későbbi Nemzeti Ujság kiadását özvegye 1848-ig folytatta, a mikor a lap megszünt.
Munkái: Bajnoknék levelei Ovidiusból. Komárom. – Törökországi levelek. Irta Mikes Kelemen. Kiadta…. Szombathely, 1794. – Magyarország históriája. Gebhardi Lajos Albert munkáiból. Megigazította… Szombathely, 1798–1803. 4 k. – Főtiszt. Práy György emlékezete. Pest, 1801. – Krónika. Pest, 1805. – Hazafiúi javallás magyar nemzeti teátrom építéséről. Pest, 1814. – Buzdítás a nemzeti theátrom építésére. Pest, 1815. – Szóllás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Marosvásárhely, 1818. sb.
