Kiss Péter.
Kiss Péter.
Kiss Péter, hegedűművész, szül. Komáromban, 1848 január 1-én. Midőn szülői 10 éves korában Modorra cserébe adták német szóra, a hegyekben sokszor hallgatta a pásztorok tilinkóját. Szerzett egyet és ez volt az első hangszer, a melyen zenei érzékének kifejezést adhatott. Hazatérve, hegedűhöz jutott, melylyel minden tanítás nélkül meglepő jártasságra vitte, úgy, hogy atyja az akkori híres komáromi czigányprímásokat fogadta melléje tanítónak. Egy év alatt a prímások repertoirját kimerítette és különösen Döme Józsi hírneves prímástól Lavotta, Csermák, Rózsavölgyi, Bolla és Bihari régi magyar szerzeményeit. 14 éves korában hangversenyen lépett föl szülővárosában és Reményi Repülj fecském cz. szerzeményét adta elő nagy sikert aratva. Ez megpecsételte sorsát. Beőthy Zsigmond pártfogásával a pesti Nemzeti Zenede növendéke lett és Ridley-Cohne mester legkedvesebb tanítványa. Óriás zenei memóriája volt, a legnehezebb étude-öket egyszeri hallásra megtanulta és így alig volt kottára szüksége. A zenedén tanulmányait elvégezvén, Lipcsébe került, hol David Ferdinándnak, kora leghíresebb hegedűtanárának lett a tanítványa. Technikája ennek vezetése mellett fejlődött oly magasra, hogy fiatalon a legkitünőbb előadó-művészek sorába emelkedett. Lipcséből hazatérve, Reményi ajánlatára 1870-ben a Nemzeti Színház zenekarához szerződött első hegedűsnek, 1875-ben a Nemzeti Zenede tanára lett. Kiss Péter művészetét a meleg színezés és a drámai erő jellemezték, játékában hév és tűz nyilatkozott meg, a melylyel elragadta a közönséget. Legkiválóbb volt a magyar dalok előadásában, Reményivel is ezen a réven kötött ismeretséget, később pedig szoros barátságot. Kiss adott először művészi formát a magyar dalnak, ezek előadásába nemes egyszerűség mellett mélységet vitt és oly megragadó bensőséggel játszotta a szomorú ábrándokat, hogy hallgatói szeméből mindig könnyeket fakasztott. Belekezdett sok unszolás után a régi magyar klasszikusoknak, melyek hangjegyekre írva még ma sincsenek, a leírásába, de már későn, mert 1893-ban, gyors tüdőbaja következtében, férfikora legszebb szakában érte utól a halál. Magyar dalainak töredéke maradt művészi hagyatékában.
