Király József.
Király József.
Király József, pécsi püspök, Ógyallai Király József és Ásvai Jókay Katalin (Jókai Mór nagyatyja nőtestvérének) fia, szül. 1737 április 4-én Komáromban, hol a gimnáziumot is végezte. 1756-ban lépett be az esztergomi főegyházmegye kötelékébe és Nagyszombatban végezte a teológiai tanulmányokat. 1761-ben szentelték pappá és a gróf Szunyogh-családhoz került nevelőnek. 1764-ben Dunamocson lett plébános, hol húsz éven át működött és nagy tekintélyre tett szert nemcsak paptársai körében, de a vármegyei közéletben is. Komárom vármegye 1790-ben táblabírájává választotta. 1794-ben a gazdag javadalmú udvardi plébániát nyerte el, 1802-ben pozsonyi, majd esztergomi kanonok és zebegényi czímzetes apát lett. Az esztergomi székes-főkáptalan 1807-ben követül küldte a budai országos gyűlésre. Ez év október 30-án nevezte ki I. Ferencz király pécsi püspökké és főpásztori székéből 1825 július 17-én szólította ki a halál. Mintaképe volt az egyszerű magyar nemesnek és díszes állásában is az maradt. A magyar nyelv buzgó apostolaként működött és a jótékonyságot bőkezűen gyakorolta. Legnagyobb alapítványát, 207.000 forintot, komárommegyei származású nemes ifjak számára tette. Ma ez alapítvány meghaladja az 1,000.000 koronát. Ez ösztöndíjat az I. gimnáziumi osztálytól kezdve, a jogi tanfolyam bevégzéséig, élvezik az ösztöndíjasok. Király püspök e fejedelmi adományának történetét Vas Gereben írta meg »Dixi« czímű korrajzában.
