Ghyczy Kálmán.
Ghyczy Kálmán.
309Ghyczy Kálmán.
(Az Országos Képtárból.)
Ghyczy Kálmán, val. belső titkos tanácsos, volt pénzügyminiszter s a képviselőház elnöke, született Komáromban 1808 február 12-én. Szülei: Ghyczy Ferencz és Szent-Iványi Thekla voltak. Atyja Komárom vármegye első alispánja volt és gondos nevelésben részesítette fiát. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrött bevégezvén, Pesten jogot hallgatott és 1828-ban, húsz éves korában, megszerezte az ügyvédi oklevelet. 1831-ig Pesten szerzett ügyvédi gyakorlatot; ekkor Komáromba vonult vissza, hol különösen közjogi tanulmányokkal foglalkozott. Komárom vármegye 1833-ban aljegyzőjévé választotta a kiválóan képzett ifjút, a ki a vármegyénél gyors és szép pályát futott meg. 1839-ben a vármegye közönsége a főjegyzői tollat adta a kezébe, 1843-ban pedig abban a kitüntető megbízásban részesíté fiatal és máris nagytudású főjegyzőjét, hogy egyik követéül küldte az 1843–44-iki pozsonyi országgyűlésre. 314Az országgyűlésen kerületi jegyző lett; nagy és élénk tevékenységével magára vonta a közfigyelmet s a szőnyegen levő nagy feladatok körül kifejtett eredményes működése méltán alapította meg hírnevét. A következő 1844. évben, a vármegye közönségének bizalmából, Komárom vármegye alispáni székét foglalta el, de e tisztét csak három évig viselte, mert 1847 novemberében a hétszemélyes tábla ítélőmesteréül hivatott meg és még ez évben nádori ítélőmester lett. Az első magyar felelős miniszteriumban, Deák Ferencz oldalán, az igazságügyi tárcza államtitkáraként vett részt. Az 1848-iki országgyűlésre ismét szülővármegyéje küldte fel követéül, de ez év végével, családi körülményei miatt, a közéletben elfoglalt minden állásától visszavonult és minden idejét rajongásig szeretett neje: Baranyay Bora ápolásának szentelte, kit 1858-ban veszített el. Az 1861-iki országgyűlésen Komárom vármegye udvardi járását képviselte és a képviselőház egyhangúlag elnökéül választotta meg. A határozati pártnak volt híve. Az 1865-iki országgyűlésen a már kialakult ellenzék: a balközép egyik vezére lett és Tisza Kálmánnal együtt küzdött Deák Ferencz és Andrássy Gyula politikája és többségre jutott pártja ellen. Résztvett az 1867-ben megalakult delegáczióban, hol formás beszédeivel tünt fel. Beszédeit általában a nagy műgond, a szőnyegen levő tárgyak és kérdések teljes ismerete jellemezte s így a legkiválóbbak sorába tartozott. A képviselőházban az 1869. évben Komárom városát képviselte és ritka szónoki talentuma, fényes dialektikája, széleskörű közjogi tudása a képviselőház nagy alakjai sorába sorozták. 1873 végéig volt a balközép vezére, mikor a közjogi viták meddő voltáról meggyőződvén, a középpártot alakította meg; 1874-ben, Kerkápolyi minisztersége után, a kinek rövid és szerencsétlen kísérletei által az ország pénzügyi helyzete válságosra fordult, a pénzügyminiszteri tárczát vállalta el a Bittó kabinetben. Különféle új adónemek és fogyasztási adók behozása révén vélt segíteni a súlyos pénzügyi helyzeten, de ez megingatta népszerűségét. 1875 februárjában vált meg a pénzügyi tárczától, a fuzió alkalmával, és a képviselőház elnöke lett. E tisztéről 1879-ben lemondott s ekkor végleg visszavonult a magányba. 1885-ben a főrendiház tagjai sorába nevezte ki a király. 1886 február 28-án halt meg Budapesten. Ghyczy Kálmán a magyar parlamenti élet kitűnőségeinek egyike, nemes jellemű, jeles képzettségű, becsületes politikus volt és nagystílű szónok. Fényes tehetségének sokak előtt egyetlen hiányossága volt, hogy a fontos és életbevágó ügyekben inkább hazafiúi aggodalmaira hallgatott és sohasem volt a hirtelen cselekvés embere. Beszédei, a képviselőház 1866 február 16. üléséből Pest, 1866-ban, – beszéde választóihoz, Komárom 1869-ben, és javaslata a czukor-, kávé-, és sörfogyasztási adó kezeléséről Pesten, 1867-ben jelentek meg.
