Csokonai Vitéz Mihály.
Csokonai Vitéz Mihály.
Csokonai Vitéz Mihály.
(Az Országos Képtárból.)
Lilla sirja Dunaalmáson.
Lilla szülőháza Dunaalmáson.
Csokonai Vitéz Mihály, első nemzeti költőnk, a Lilla-dalok boldogtalan szerzője, nem komáromi születésű ugyan, de az a szerelmi regény, melyet Komáromban átélt, s a melynek hatása líráján új hangokat fakasztott, irodalmunk történetében örökre emlékezetes marad. Csokonai, miután a debreczeni kollégiumnak búcsút mondott, Pozsonyba tartott, hol akkor az országgyűlés együtt ült. Itt az országgyűlés végeig szerkesztette a Diétai Magyar Músa cz. lapot. Az országgyűlés az általános felkelést határozván el a francziák ellen, költőnk Komáromba siet és itt verseiben buzdítja a nemességet. Komáromi tartózkodása alatt megismerkedik Fábián Juliánna költőnővel, a kinek házához járatos lett. Nála találkozott Vajda Juliánnával, Vajda Pál komáromi gabonakereskedő és szenátor gyönyörű leányával, a ki iránt a gyorsan hevülő költő szíve csakhamar lángra gyúlt. Ekkor írta a Lilla-dalokat, melyek mind a választékos forma, mind az igaz érzésben megnyilatkozó erős költői egyéniség és a magyaros stílus szempontjából irodalmunk értékes kincsei. Az elegikus dalok legszebbje A Tihanyi Ekhóhoz írt elégia, melyet akkor írt, mikor a közel egy évig tartott és viszonzott boldog szerelem Lilla házasságával véget ért. A nyárspolgár szülék nem akarták gyermeküket a bizonytalan jövőbe bocsátani, a költőnek nem volt állása, fogta tehát ismét vándorbotját és sajgó fájdalmával 1798-ban Somogynak vette útját. A szép Vajda Juliánna egy nem éppen fiatal, de jómódú molnármester felesége lett Dunaalmáson. Másodszor is férjhez ment Végh Mihály hetényi paphoz. Lilla a dunaalmási temetőben aluszsza örök álmát, sírját a Vármegyei Múzeum Egyesület 1905-ben díszesen restauráltatta. Komáromban szerzett munkája a Lilla-dalokon kívül, melyben poétai románt akart nyújtani: A nemes magyarságnak felülésére 1797 április 26. Komárom. Itt jelent meg 1802-ben Kleist Tavaszának fordítása is.
