Boross Mihály.
Boross Mihály.
Boross Mihály, a hatvanas évek kiváló szorgalmú népies írója. Ószőnyben született 1815 jan. 5-én. 1842-ben az ügyvédi czenzurát kiállotta és Tatára ment ügyvédnek, honnan a következő évben Székesfehérvárra költözött. Itt élt a szabadságharcz kitöréséig és több politikai röpiratot írt, a miért 1849 januárjában a császáriak elfogták. Márcziusban kiszabadult és 1849 májusában Fejésmegye másodalispánja, később a megyei vésztörvényszék elnöke lett. Augusztusban Komáromba menekült, hol hadbíró lett és mint százados távozott a kapituláczió alkalmával. Az üldöztetést ő sem kerülte ki. Két évi várfogságot szenvedett Josefstadtban. 1855-ben Pestre költözött, hol az irodalomnak élt. 1860-ban Fejérmegye alispánja, majd ügyvéd és 1872-ben a bíróságok szervezésekor járásbíró lett Székesfehérvárott, e tisztét 1876-ig viselte, mikor nyugalomba vonult. Nagy érdemei vannak a népies irányú irodalom terén. Munkái széles körben voltak elterjedve. Meghalt Sárbogárdon 1899 márczius 5.
301Művei: Béthel. Székesfehérvár, 1844. – Népszerű tolmács. Pest, 1847. –- Politikai labdacsok. – Szabadság, egyenlőség, testvériség. – Eke, kard és könyv. – Szabad föld. Kamarilla. – Istennek új szövetsége a magyar ügygyel. (Röpirat. Székesfehérvár, 1848.) – Istennek új szövetsége a magyar nemzettel. Szekszárd, 1848. – Boldogháza. Pest, 1856. – András, a szolgalegény. U. o. 1857. – Egy nyomorult története. U. o. 1856. – Boldogházi esték. U. o. 1857–1858. – A szomszéd, vagy a falu birája. Pest, 1858. – Nyugalom órái. Pest, 1858. – Kegyeletek órái. Pest, 1858. – A dicsőült gróf Széchenyi István életrajza. U. o. 1860. – Szent István, az első magyar király. U. o. 1860. – Magyar krónika. Pozsony, 1862. – A volt jobbágyság hármas könyve. Székesfehérvár, 1866. – Magyarország közjoga 1848-ig és 1848-ban, Pest, 1867. – Házi ügyvéd. Budapest, 1867. – Válogatott kisebb munkái. Bpest, 1874. – Gyászlapok a szabadságharcz történetéből. Székesfehérvár, 1880. – Élményeim. U. o. 1881–1882. – Fejérmegye 1861-ben. U. o. 1885. – A kuruczháború. U. o. 1887.
