A selmeczi jog.
88A selmeczi jog.
Mindenekelőtt a szabad polgári jogok gyakorlását, a város közigazgatását, a magán és büntető jogszolgáltatást, valamint a bányajogot szabályozó jogkönyvük (Rechts Puech der Stadt Schebnitz, vagy Stadtpuech) nyert királyi megerősítést. Ez a híres jogkönyv valóságos kodexe a polgári köz- és magán-, a büntető- és a bányajognak. Két főfejezetből áll és pedig I. alatt a polgári kiváltsági, a köz-, magán- és büntetőjog negyven szakaszszal, II. alatt a bányajog húsz szakaszszal. A IV-ik Béla király által megerősített jogkönyv eredetije, az Árpádház korabeli többi privilegiummal, sajnos, megsemmisült a hegytetőn álló Óvárosnak az 1442. évben történt pusztulásával, de megvan a II. Ulászló király által megerősített transsumptumban és a XV. és XVI. századból származó két vaskos, díszes kötésű könyvben szórul-szóra német nyelven.
A német nyelvű királyi megerősítés így kezdődik:
»Wir Bela von Gots Genaden zu Hungern, Dalmacien, Croatien etc. Kunig. – Verkunden allen und jeglichen, die diessen gegenwartigen brief ansehen, hören oder lesen, hail und genad. Sintemal dass kuniglich Majestat wol anzymbt seines landes nutz und zunemung fleissiglich zu bewaren, so wollen wir unsern getreuen Perkleuten unserer statt Schebnitz und andern unsern Perkleuten in unsern land zu Hungern ein ewige huet machen und ein beschirmung den dasigen, die nu leben und den die noch In geboren werden, von unserm kuniglichen gewalt und freyen willen, und geben In und verleihen Recht und Freyheit, als hernoch geschrieben stet, die der heil. kron und irem nutz wol fuegen und frummen, damit wir sie begnaden und bestetigen, on alles widersprechen ewiglichen mit unserer Majestat.
Magyar szószerinti fordításban: »Mi, Béla, Isten kegyelméből Magyar-, Dalmát-, Horvát-, stb. ország királya, üdvöt, és kegyelmet, egyeseknek és mindeneknek, kik ezt a levelet látják, hallják, vagy olvassák. Miután a királyi felséghez jól illik országánk hasznát és fejlesztését szorgosan megóvni, a mi hűséges selmeczi és a többi más magyarországi bányászainknak, a mi királyi hatalamunkból és szabad akaratunkból, örökös oltalmat akarunk készíteni és védelmet a meglévőknek, a kik most élnek és azoknak, a kik még születni fognak, és adjuk nekik a következőkben megirott jogot és szabadságot, a melyek a szent korona hasznára és üdvére vannak és ezeket minden ellenmondás nélkül örök időkre megerősítjük a mi felségünkkel.«
A városi lakosok magán- és jogviszonyaik szerint két főosztályra osztattak, még pedig polgárokra (Burger, Cives) és az úgynevezett vendégekre, Hospites. A voltaképpeni polgári jogokat csak a már kifejezetten polgári jogot nyert lakosok gyakorolták és szintén két osztályra voltak osztva, úgymint: az úgynevezett körpolgárokra (Ringburger, Waldburger), a kiknek kiváltságos jogaik voltak és a közönséges polgárokra. A »Hospites«-ek polgári jogokat még nem gyakoroltak, de ezeket megszerezhették, a mint hogy a legtöbb hospesnek utóda – ha maga még el nem nyerhette volna – már rendesen polgári jogot kapott. Ezekenfelül laktak még a város körül elterülő erdők nagyobb tisztásaiban a vendek maradványai, a kiket a város polgársága parasztoknak (Rusticus, Bawer), de tót utánzatként Vollachoknak (Valach, juhász), is nevezett. Voltak még úgynevezett telepítvényesek (incolae), a kiket bányamunkásoknak használtak fel.
Sok bányamunkás származott idők folytával e Vollachokból, míg a bányatulajdonosok valamennyien polgárok vagy legalább is hospesek voltak. A körpolgár (Waldburger, Ringburger) német nevét onnan nyerte, hogy a bányamíveléshez szükségelt fahasználati és a kisebb királyi haszonvételi (italmérési, malom-) joggal bírt és hogy a városi körben, a piaczokon (In plano vel teatro urbis = Ring) volt háza, a melyben gyakorolta az italmérési jogot is. Ilyen Ringburgerek már a hegyen álló Óvárosban is voltak, de későbben, midőn különösen 1442 után a lakosok a völgybe, a mostani belvárosba építették házaikat, nagyon megszaporodtak, mert a három Ringen – felső-, fő- és alsó-ringen – sokkal több ház fért el, mint fent a hegytetőn. De volt olyan eset is, hogy nem a Ringen lakó polgár is körpolgárrá lehetett, ha nagyobb házat épített, vagyonos volt és több bányát mívelt.
Selmeczbánya.
Selmeczbánya. – A Leányvár.
