Fehér Ipoly.
Fehér Ipoly.
Fehér Ipoly Kálmán dr., a pannonhalmi szent Benedek-rend főapátja, született 1842 ápr. 11-én, Visk községben, a hol atyja gazdatiszt volt. Korán árvaságra jutott és elemi iskoláit atyai nagybátyjánál, a csallóközi Nagymegyeren, a középiskolákat pedig Komáromban és Győrött végezte. 1858-ban lépett a rendbe, 240a hol a tanári és papi kiképeztetését nyerte. Már növendék korában jelét adta a fizikai szakra való rátermettségének. 1865-ben szentelték pappá, de már 1864-ben megkezdte tanári működését, 1866-tól kezdve nyolcz éven át a fizikát és a számtant tanította Pannonhalmán és 1869-ben megszerezte a középiskolai tanári képesítést is. 1874-ben az esztergomi főgimnázium igazgatója lett. Érdemei elismeréséül ő felsége 1881-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjével díszítette fel, egy évvel később pedig a szegedi tankerület kir. főigazgatója lett. A kormány megbizásából, hosszabb tanulmányutat tett 1885-ben Bajorországban, 1889-ben pedig a Keleten, Szerbiában és Bulgáriában. Terjedelmes tanulmányt is írt Bajorország középiskolai oktatásügyéről és Szerbia középiskoláiról, ez utóbbi a Közoktatási Szemlében és külön füzetben, szerb nyelven is megjelent. Ez érdemeiért a szerb kormány a Száva-renddel tüntette ki. A tanügyi mozgalmakban állandóan résztvett, nem csak szóval, a közokt. miniszteriumban tartott tanácskozásokon, hanem tollal is. Végre, 1892. márczius 18-án, a szent Benedek-rend pannonhalmi főapátja lett, mely díszes főpapi polczon a mostani herczegprimásnak méltó utóda. Tudományos érdemeinek méltánylásáúl, a Magyar Tudományos akadémia 1896-ban tiszteletbeli tagjává választotta meg, a budapesti egyetem hittudományi kara ugyanekkor theologiai doktorrá kebelezte be, a kormány kinevezte az országos közoktatási tanács másodelnökévé, ő felsége pedig a II. osztályú vaskorona-renddel és 1904-ben a valóságos belső titkos tanácsosi czímmel tüntette ki. Főpásztori joghatóságának újabban szerzett díszjele, mely utódaira is átszáll: a violaszínű biretum.
Czikkei és értekezései a »Vasárnapi Ujság«-ban: A fényképészet népszerű ismertetése. 1865. – »Viczay Héder, hédervári gróf«. 1874. – a »Hazánk és Külföld«-ben: Szent István palástja és Alvilági képek. 1867. – a »Gyógyszerészeti Hetilap«-ban: Műszavaink ügyében. 1867. – a »Magyar Természettudományi Társulat Közleményei«-ben: A szél hatása kéményeinknél. 1867, – a »Magyarország és Erdély Képekben«-ben: Pannonhalma. 1867. – az »Idők Tanujá«-ban: Naplótöredék Pázmándi Horváth Endrétől, a magy. tudós társaság alakulása idejéből 1867. – a »Hétfői Lap«-ban: Néhány szó a népszerü felolvasások érdekében. 1868, – a »Magyar Orvosok és Természettudósok munkálatai«-ban: XIII.«: Az alchemie szerepe a természettudományok fejlődése történetében. 1869. – és Poggendorf kettős megosztású villanygépe, – a »Természettudományi Közlöny«-ben: Mi a láng és honnan veszi világító erejét? 1869, – a »Középtanodai Tanáregyesület Közlönyé«-ben: Gramma delej-villanygépe. 1875, – a »Győri Közlöny«-ben: Borászatunk érdekében. 1872. – Az utolsó Héderváry. 1874. – Programm-értekezései, az esztergomi róm. kath. főgimnázium 1877, 79 és 80-iki Értesítőiben: A főgimnáziumi segélyző egylet alakulása és Az esztergomi új főgimnázium építése.
Önálló munkái: Felsőbb mennyiségtan elemei. Esztergom, 1871. – Természettani műszótár. Pannonhalma, 1871. – Kisérleti Természettan. Budapest, 1872–1904. években kilencz kiadást ért. – A vegytan alapvonalai. Budapest, két kiadás 1874-ben és 79-ben. – A vegytan rövid vázlata. Budapest, 1872 és 78. – Győr, Pannonhalma, Hédervár. Győr, 1874. – Győrmegye és város egyetemes leirása. Győr, 1874. – A bajor középiskolák szervezete és eljárása. Győr, 1874. – A Közoktatási Tanács reformja. Budapest, 1889.
Szerkesztette a Napi Közlönyt, az orvosok és természetvizsgálók 1874. évi aug. 19–27. között Győrött tartott XVII. nagygyűléséről (dr. Siklósy és dr. Buzinkay titkárok közreműködésével), valamint ugyanezen nagygyűlés évkönyvét 1875-ben. Az Egyetemes magyar Encyclopaediában F. I. jegygyel, pannonhalmára és a szent benedekrendiek történetére vonatkozó több czikke jelent meg. Képmását a győrmegyei kötetben közöljük.
