A vármegye czímere.
A vármegye czímere.
Az 1550. évi országgyülés azon rendeletére, hogy minden vármegyének saját czímeres pecsétje legyen, I. Ferdinánd király 1550. február 12-én Pozsonyban czímeres levelet adományozott Hont vármegyének, melyet jelenleg a vármegyei levéltárban őriznek. A Ferdinánd királytól adományozott czímer a következő: Vörös paizsban, jobbról hatágú aranycsillagtól és balról befelé fordult ezüst holdsarlótól kisért, egyenes kardot tartó, balrafordult pánczélos kar. Sisakdísz: paizsbeli kar. Takarók: mindkét felől veres ezüst.
Dersffy Miklós főispán 1601-ben Palásthy Józsefet választatta meg alispánná, a ki egyszersmind országgyülési követ is volt. 1603-ban Kisfaludi Lipthay István foglalta el az alispáni széket, de az 1608. évi országgyülésen a protestáns Illésházy István neheztelését magára vonta a katholikusok érdekében tett felszólalásai miatt; ez okból az 1609. évi tisztujításon a nádor, a ki az időközben elhalt Dersffy főispán helyett a tisztujítást intézte, Lipthay Imrét többé nem jelölte. Utóda az alispánságban Palásthy József lett.
Lipthay Imrének a vármegye mégis jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg és felkérte, hogy továbbra is résztvegyen a közügyekben. Lipthay, feledve a mellőztetést, még ebben az évben tevékenyen közreműködött a porták összeirásának munkálataiban, de 1612-ben Bars vármegye választotta meg alispánjává és akkor eltávozott Hont vármegyéből.
Az 1609. évi közgyülésen választottak első izben esküdteket a szolgabírák mellé; a törvényszéki táblabírák számát pedig kilenczben állapították meg.
Rutkay János, a ki 1585-től fogva volt a vármegye jegyzője, betegség miatt állásáról lemondván, helyébe 1609. junius 8-án Palugyay Boldizsár következett, a kinek fizetését 75 forintban állapították meg. Az 1611. évi tisztujítás alkalmával Deméndy Jánost 25 forint évi fizetéssel aljegyzővé választották.
1613-ban Nemeskürthy Bakó Ferenc lett másodízben alispán. Ugyanekkor a szolgabírák fizetését 12 forintban állapították meg. Bakó Ferenczet az 1617. szeptember 6-án tartott közgyűlés ujból alispánná választotta, majd Jákóffy Ferenczczel egyetemben az országgyűlésre követül küldte ki és utiköltségül kétszáz forintot szavazott meg részükre. Bethlen Gábor első támadása idejében (1619.) Horváthy György volt az alispán, a ki e tisztét 1627-ig viselte és közben 1625-ben a soproni országgyűlése is képviselte a vármegyét. Bethlen Gábor felkelése idejében nagy szolgálatot tett a vérmegyének Kisfaludy Lipthay Imre, a korábbi alispán, a kit 1619-ben Konstantinápolyba küldtek követűl, a honnan félévi távollét után visszatérvén, nagy érdemeket szerzett a Bethlen Gáborral 1621. és 1624-ben kötött béke létrehozásában.
