Hont.
Hont.
Hont, ipolymenti magyar kisközség, 179 házzal és 803 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása, postája és távirója Ipolyság. Ez volt a vármegye első székhelye. A Hunt-Pázmán nemzetség ez ősi fészkét Hunt vezér még Géza fejedelem korában alapította. Az alapításról, valamint Hunt várának első szerepéről csak a hagyomány nyújt bizonytalan értékű adatokat. Hunt várkastélya a mostani falutól befelé, az Ipoly akkori félszigetén állott és a lenyesett földoldal alkotta természetes védőfalát. Hunt vezér testvére, Pázmán, a falun kívül eső Kukucska- vagy Pázmán-hegy tetejére építette a maga várát, de ennek is csak a síma alapja látható ma. Hunt vára nem állott soká; egyes kútfők szerint a XIII. század végén dúló polgárháborúkban, Kún-László és III. Endre királyok idejében, az egymással viaskodó országnagyok harczaiban pusztult el. A mult század derekán e helyen rendezett ásatás alkalmával, harczi bárdok és szekerczék rozsdás vasai között, emberi maradványokra is találtak a várhely egyik udvarában és a kiásott tárgyak állítólag a XII. századra vallottak. Hiteles okleveles említést a községről 1339-ben, Olvár határjáró levelében találunk; további adatot pedig csak egy századdal később, 1438-ban, az az adománylevél nyújt, melylyel Albert király, koronáztatása emlékére, Pálóczy György esztergomi érseknek ajándékozta ezt a birtokot. Ugyanez az oklevél is még a drégelyi vár tartozékának mondja Hont földjét. Két századon át ismét hiányzanak az adatok a község történetéről; csak a török hódoltság korában találunk újabb nyomokra, a mikor a község lakossága sokat szenvedett a törökök zaklatásától. A XVII. században dúló zavarokban annyi gyötörtetés érte a községet, hogy lakossága szertemenekült, a mit igazol az a följegyzés, mely 1630-ban Hont községet a pusztult falvak között sorolja fel. A menekülő lakosok egyrésze a »Sárkánytörés« nevű, sziklába vájt üregben húzódott meg az ellenség elől. Egykorú naplójegyzetek szerint a nógrádi bég adómegtagadás miatt, Hont községből az összes családfőket, számszerint hatvan férfit, lemészároltatta; a falu végén álló kis kápolna körül a mult században sok emberi csontot ástak ki, melyeket a nógrádi basa mészárlásaival hoznak kapcsolatba. Hont község földesura mindévig az esztergomi érsekség volt és jelenleg is ennek van itt nagyobb birtoka. A falu róm. kath. temploma 1775-ben épült. A község határában van a híres honti szakadás, a mintegy húsz méter mélységű sziklaárok, melyhez számos monda fűződik. A falu közelében sok mammuth-csontot találnak. Ugyancsak a honti határban, az őskori állatmaradványokkal rakott csitári völgyben van egy kút, melyet a néphit sokáig varázserejűnek vélt és hajdan tömegesen zarándokoltak oda a gyógyulást keresők. Hont községhez tartozik a Kútberek erdészlak.
