Börzsöny.
Börzsöny.
Börzsöny, német-magyar kisközség, 378 házzal és 1762 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal; vasúti állomása Ipolypásztón, távirója Vámosmikolán, postája helyben van. Körjegyzőségi székhely. A község neve Bersen és Wersen alakban már 1270-ben szerepel, a mikor az esztergomi érsekség birtoka volt és valószinűleg egyike azoknak a hontvármegyei községeknek, a melyeket Szent István ajándékozott az egyháznak. A pápai tizedszedők lajstromában, az 1332–1337. években, szintén említve találjuk. A község szász lakosait Zsigmond király 1416-ban, majd Albert 1438-ban telepítette ide az itteni bányák mívelésére; ezt megerősíti az 1439-ben kelt oklevél, mely Börzsönyt a bányavárosok közé sorozza és határát az esztergomi érsekség birtokának mondja. Bányája a mult század elején kiapadt és akkor be is szüntették az üzemet; hajdan aranyat, rezet és ként bányásztak itt, de csak kisebb mennyiségben. A mult század elején Börzsöny még mezőváros volt és akkor Leich-Pilsen volt a neve. A községben van egy állítólag Szent István-korabeli kápolna, ma már rombaomlott körfalazattal, melyen ez a felirás látható: Anno 1632. Zachariás Pop fieri fecit. A műemlékek országos bizottsága ezt a kápolnát a történelmi becsű műemlékek közé sorozta. A község másik temploma, a melyet rendesen használnak, újabbkorbeli építmény, csak a szentélye XV. századbeli; ennek a templomnak az ajtaja fölött a bányászok jelvénye, a kettős kalapács látható, abból az időből, a midőn Zsigmond király, 1417-ben, az esztergomi érseknek itt bányajogot engedélyezett. Harmadik temploma is van a községnek, melyben az ünnep- és vasárnapi miséket tartják, ezt a templomot 1784-ben Batthyányi bibornok-érsek építtette. Az 1674. évi vallásüldözések idején a nagyobb számban levő evangélikusok elvették a katholikus hívektől a régi parochiális templomot, de csak néhány évtizeden át használták, mert a Rákóczi-féle felkelés után a katholikusok ismét visszaszerezték. Az ág. ev. hívek temploma 1853-ból való. 1724-ben a vármegye itt tartotta közgyűléseit. Börzsöny községhez tartozik Ganád-puszta, hajdan község, melyről már 1349-ben oklevél emlékezik meg; továbbá a község határában van Irtás tanya is.
