Költészet.
Költészet.
A vármegye nem kevésbé jeles költőket is adott a magyar irodalomnak. A vallásos költészet legkiválóbb művelőit magáéinak mondhatja, közöttük Mindszenty Gedeont, a ki mellett Tárkányi Béla, Pájer Antal, Pyrker László, Sebők László, Párvy Sándor, Répássy János stb. mind a vármegye talaján nőttek nagygyá, de a legtöbbnek költői dicsősége messze kihatott a vármegye határain túl is. A világi költők közül a XVI. század nagy lirikusa, Balassy Bálint, itt pengeti szomorú akkordokkal teli szerelmes lantját. A megújult magyar irodalom egyik első munkása gróf Gvadányi József egri tartózkodása idején teremti meg Rontó Pál alakját. Egerből indul el az irodalom fejlődő középpontjába Vitkovics Mihály. A hevesvármegyei Szücsiben született a magyar kritikai irodalom vaskemény munkása, az Auróra írókör vezére, Bajza József. Hűséges és jeles tehetségű munkatársai: Vachott Sándor és Vahot Imre, a gyöngyösi mai Vachott-utczai házban születtek. Gyöngyösön rejtőzött évekig az Arany Trombita üldözött szerzője, Sárosy Gyula. Ugyancsak gyöngyösiek a palóczdalok híres poétája: Spetykó Gáspár és a vármegye volt alispánja, a Petőfi nyomaiban járó Zalár József. Méltán említhetjük még a régiek közül Makáry Györgyöt és Vida Józsefet, az újabbak közül Platthy Adorjánt (Pásztóit), Kapácsy Dezsőt és Lipcsey Ádámot.
