Gyöngyös helyzete.
Gyöngyös helyzete.
Míg Eger török uralom alatt állott, Gyöngyös volt a vármegye legtehetősebb városa. Gyöngyös és vidéke viselte – úgyszólván – a vármegye terheit, a mint ezt Heves vármegye közgyűlése is elismerte a felszabadulás után. Ez a vidék szenvedett azután különösen sokat a felszabadító hadjárat idejében. Karaffa, azután Mersi és Heisler tábornokok vetettek ki rájok hadi sarczokat. A nép nem tudott fizetni, a vidéki falvak lakói megszöktek; Gyöngyös város kapuit, főleg a Csapó kaput állandóan kellett őrizni, hogy a nép ki ne szökjék a városból. Bulyovszky alispán 1685-ben Almásy Jánost, a nemesek bíráját felszólította, hogy Heisler tábornok követeléseit hajtsák be, Gyöngyös környékén a falvakat úgy őrizék, hogy bizony helyettük ők fizetik meg a quantumukat. Leghamarabb rajtok esik meg az executio, mert igen nagy veszedelemben forog Gyöngyös városa.8) Bulyovszky alispán a gyöngyösi gvardiánt is kérte, hogy világosítsa fel a népet.
8) Közölve Sebők: i. m. 188–189.
De lehetetlen volt a nagy követelményeknek megfelelniök, hiszen a német katonasággal együtt az egri pasa is sanyargatta őket, mint az Gyöngyös város leírásában olvasható.
