Eger bukása.
Eger bukása.
Ez a bizonytalan haditaktika és halogatás buktatták meg első sorban az egri várat. III. Mohamed seregével 1596 szeptember havában Eger alá érkezett. Egy török csapat Hatvant szállotta meg, majd Maklárról Tályán át Felnémetig, Czegléden át Szőllőskéig teljesen körülvették a várat és a várost. A várbeliek vitézül védekeztek, de a nagy erővel szemben sikertelen volt az ellenállás. Okt. 4-én elbukik a város, a következő napon már a külső várat is fel kellett adniok és az őrség a belső várba szorult. Midőn kívülről segélyt hiába vártak, csüggedni kezdettek és a vallon katonaságot megszállotta a gyávaság szelleme, a vár megadásáról 513kezdtek gondolkozni. Nyáry és várnagytársa, Barcsay megadásról hallani sem akartak, így nem tudni biztosan, árulás útján, vagy erőszakos ostrom útján került-e az egri vár okt. 14-én a török kezébe. Istvánffy, Ortelius, Illésházy eltérőleg adják elő a vár elestét. Illésházy elbeszélése szerint „megrettene az idegen nemzet a várban, pártot ütének, rátámadának kapitányokra, szót adtak a töröknek, hogy magokat hitre megadják. Ez alatt be is bocsáták a törököt a résen, azonban Kerskát, a cseh hadnagyot, két káptalani pappal és Bessenyei hadnagyot kiküldték a császárhoz, hogy alkudozzanak. De a törökök már nem alkudtak, látván, úgyis kezökben a vár. A cseh urat a császár fogva tartotta, Bessenyeit a két pappal visszabocsátá a várba, hol a törökök a fegyvereket már elszedték, a főnépet foglyul tevék, a vallon- és németeket mind levágták, a magyarokat csak rabbá tették, mert Hatvanban a vallonok és németek gyilkoltak, s a török holttesteket megnyúzták.”113)
113) Magy. Tört. Eml. VII. 30–37.
Illésházy elbeszélésével lényegében egyezik Evlia Cselebi híres török utazó előadása, ki 1664 körül itt járva, hallomásból ekként beszéli el Eger város elestét: „Végre az 1004. évi Sevvál hó 24-én (1596 jún. 22) III. Mohamed szultán Eger ellen fordult s az 1005. évi Száfár hó kezdetén (1596. szept. 24.) Eger várát ostrom alá fogta. Azon éjjel az ellenség az izlam seregtől való félelmében a külvárost elhagyta s a középső várba vonult fel tele harczvágygyal. Reggel az izlam sereg a külvárosba lement s azon órában Egert 11 helyről ágyúval döngetni kezdték s ostromsánczokba is mentek. A vár keleti részén a szőlők dombján levő ostromsánczok a frenk várbeli hitetlenek biztonságát elvágták, mivel az anatoliai vezér, Távil Lala Mohamed pasa és Hasszán pasa rumili vezér a szőlők felől a frenk vár árkába földet hánytak, a várat meggyengítették s azonnal a vár ellen mentek és a frenk várat elfoglalták. Az ellenség innen mind a belső várba ment. A következő napon a hitetlenek közül néhány „bejfi” (előkelő fiatal ember) a várból kijött s ezek kegyelmet kaptak és kezesekül tartattak. A többiek fegyveresen jöttek ki a várból s az iszlam sereg harczolt ellenük és sokat közülök kardélre hányt, a bejfiúk azonban életben maradtak. Eger vár őrzésére Kodsa Mehemed pasa maradt az anatoliai sereggel és a vár kijavításáról gondoskodott. A hódítás tarikhját Csatalzáde mondta: „Mohamed elvette a némettől Eger várát 1005. év.”114) Eger elfoglalásáról III. Mohamed szultán fethnámét (győzelmi jelentés) adott ki.
114) Evlia Cselebi II. 110.
Eger pusztulása a hatvani ostrom megbosszulása volt. Nyáry a vártisztekkel együtt török fogságba került. Eger várával együtt elbukott egész Heves vármegye. Igy foszlott szét Dobó István dicsősége, Eger elvesztése az áldatlan viszonyok szomorú eredménye és a magyarországi hadviselésnek szégyene volt. Beismerte ezt az uralkodó is, mert mikor 1597: 91. t.-czikkben a Pozsonyba egybegyűlt rendek a fogságból kiszabadult Nyáry Pál ellen Eger bukásáért szigorú vizsgálatot kértek, akkor ő Nyáryt ártatlannak, sőt eljárását jutalmazandónak találta. Hátralevő díját kifizette, birtokot adományozott neki és a fontos váradi vár őrzését bízta reá, hol azután tisztének fényesen megfelelt.
