Kisnána.
Kisnána.
Kisnána. Az egri járásban, közvetetlenül a Mátra hegység Messzilátó nevű hegye alatt fekszik. Délről a Tarnócza patak határolja s a községen az Ördögvályú patak folyik keresztül. Az Aba nembeli Kompolthi ág ősi birtoka. (Karácsony-János szerint Magyar Nemzetségek I. 57.) E helyen Lovász- és Egyházas-Nána helységek voltak. Mikor a Kompolthi ágból származott Péter a királyné tárnoki mesterének fiai, 1325-ben megosztoztak az atyai örökségen, Gergely, a Domoszlay család őse, Lovász-Nánát, István, később Heves vármegye főispánja és a Nánai Kompolthi család őse, Egyházas-Nánát kapta. 1415-ben Kysnána néven fordul elő az oklevelekben. 1468-ban Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de ugyanekkor Kompolthi János leányának Margit asszonynak fiai, Szén György és Péter, szintén részt követeltek belőle, épúgy mint a nánai várból; e miatt ezután Kompolthi Miklóst perbe idézték. Kompolthi János fiai: Zsigmond és Ferencz, valamint az Országh Mihály négy fia között 1522-ben létrejött kölcsönös örökösödési szerződés alapján a Kompolthiak fiágának kihaltával az Országh család örökölte. 1546–54-ben Országh Kristóf birtokában találjuk, atyja testvérének leányai azonban pert indítottak ellene Nána birtoka miatt, mely per 1560-ban Országh Magdolna, férjezett Bánffy Istvánné javára dőlt ugyan el, de Országh Kristóf ellenszegült az ítélet végrehajtásának, így azután a pert később egyezségileg intézték el. Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett halálával, nővérére és ennek férjére, Török Ferenczre szállott. 1606 után pedig Nyáry Pál, volt egri várkapitány birtoka lett. 1648 táján Vámossy István Heves vármegye 53alispánja, bírta zálogban. 1693-ban, mint puszta, Vay Ádám birtoka volt, az egykori nánai uradalom legnagyobb részét azonban egy bizonyos Enzinger foglalta el, ő bírta ekkor Markaz, Visonta, Domoszló, Nána, Verpellét, Fegyvernek, Szent-Margit, Vécs és Kürü legnagyobb részét. 1741-ben a Nyáry család birtoka. Később a helysége Felső-Nánának hívták. A XIX. század első felében a báró Brudern örökösök, gróf Esterházy, báró Orczy Lőrincz, Petrovay¸ Taródy, Goszthony, Dozler és Perlaky családok, továbbá Ullmann László és a Kovács örökösök bírtak itt földesúri joggal. 1854-ben gróf Károlyi György vásárolta meg, jelenleg gróf Károlyi Mihály a helység legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1894-ben épült. A község területe 3923 k. hold, lakóházak száma 261 és a lakosság 1306 lélek, a kik mind magyarok, pedig néhány évtized előtt még tótok voltak; 3 protestáns és 16 izr kivételével róm. kath. vallásúak. A helység lakosai fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A lakosság télen kosárfonással foglalkozik. A helység postája Domoszló, távíró és vasúti állomása Verpelét. A község közepén emelkedett a nánai vár, melynek romjai még jelenleg is fennállanak. Különösen érdekes a gótstílben épült főtorony, mely még ép állapotban került az utókorra. A magas, négyszögletes lőtorony kőfallal van körülvéve. A vár alja üres és nincs beépítve. E vár eredetileg az Aba nemzetség birtoka volt. A XV. században több oklevél emlékezik meg róla, ekkor a Nánai Kompoltiak birtokában volt. Az 1445-i IV. törvényczikk e vár fenntartását rendeli el. 1489-ben Lendvai Bánffy Miklós és Jakab, mint Kompolthi Erzsébet leányának fiai, szintén részt követelnek a vár birtokából. A mohácsi vész után az Országh család, jelesül Országh Kristóf birtokában volt. 1548–1560 között azonban unokatestvérei, közöttük Országh Magdolna férjezett Bánffy Istvánné is részt követeltek a vár birtokából. Eger elfoglalása után az egri basa leromboltatta.
