Szőts (Kézdiszentléleki és Tordai).
Szőts (Kézdiszentléleki és Tordai).
Szöcs.
ősi czimer. ujabb czimer.
A család régebbi történetét homály fedi. Első ismert okleveles nyoma egy 1722. évi tanúvallatás, mely a család armálisáról is megemlékezik. E tanuvallatás szerint a Szőts család Kézdiszentléleken és Futárfalván szabad, nemes birtokos volt. Igy a XVII. század végén élt Miklós és a kurucz korban szereplő Balázs. Valószínűleg az utóbbi testvére volt az az András, a ki szintén Szentléleken és Torján volt birtokos, de birtokait eladván, feleségével és három fiával Miklóssal, Andrással és Istvánnal, sok marhájával Tordára költözött és ott tekintélyes birtokokat szerzett. Két előbbi fia mag nélkül halt meg, így összes birtokait István örökölte, a ki különben is gazdag, tekintélyes leányt, ns. Téglás Judítot, vette nőül. Három fia volt: Ferencz István és János. Birtokait az utóbbira hagyta, de bátyjai azért pörbe fogták. Ferencz tordai szolgabíró lett, feleségül vette Szerdahelyi Kondé Teréziát, a ki előbb Deáky Istvánné volt. Ennek halála után másodszor is nősült elvévén ns. Bakó Máriát. Élete végét mostoha fiaival folytatott pöre keserítette meg. Ezek miatt el kellett hagynia családját, Budára költözött, a hol meg is halt. Pöreit özvegye folytatta, szintén Budára költözvén fiával együtt, a kit jeles nevelésben részesített, úgy hogy már 1806-ban ügyvédi oklevelet szerzett és nemsokára a csornai premontrei rend ügyésze lett. Feleségül vette nemes Nagy Júliát, Győrszemerén, 1810-ben; ő is folytatta öröklött perét és korán meghalván, fiaira hagyta örökségképen. Egyik fia Ignácz orvos volt, a másik pedig Lajos, jogot végzett és mint a győri megyei törvényszék helyettes elnöke halt meg. Fia, Árpád győri ügyvéd.
Czímer (ősi).: Kékkel és ezüsttel haránt négyelt. Sisakdísz: nincs. Takarók: kék-ezüst vörös-ar.
