Kálmán király. A keresztes hadak.
Kálmán király. A keresztes hadak.
László utóda, Kálmán király uralkodása alatt vonultak át első ízben a keresztes hadak Győr vármegyén. Az első hadat egy századon át másik két keresztes had átvonulása követte. Az első fegyelmezetlen keresztes hadak garázdálkodásai Kálmán királyt erélyes rendszabályokra késztették. Midőn az 1096. év tavaszán Gottschalk (Godeschalk) vezérlete alatt nagyrészt rakonczátlan bajor és sváb népből álló keresztesek vonultak be az országba, csakhamar kicsapongásokra ragadtatták magukat, gulyákat hajtottak el, pásztorokat vertek agyon, miért is a türelmét vesztett Kálmán király e csürhe hadat, Szent-Márton és Fehéregyház között, a mai Táplány és Töltéstava helyén, a hol táboroztak, lovasainak élén szétverte, megfosztván őket fegyverüktől és pénzüktől, melyet azután a pannonhalmi királyi kincstárban helyezett el. (Pauler i. m. I. 250. – Pannonh. Szt. Ben. Tört. I. 116.) De a mily erélyesen lépett fel a király e garázda csőcselék ellen, ép oly előzékenynek mutatkozott, a midőn az arra hivatott keresztes had vezéreivel állott szemben. Midőn Bouillon Gottfried, Alsó-Lotharingia herczege és testvérei 1096 szeptember havában a határszélekhez érkeztek, Ascha Gottfried német vitézt küldték Kálmán királyhoz, a ki a keresztesek követét Pannonhalmán, a palotában fogadta.
A keresztes had követe közel nyolcz napon át tanácskozott az átvonulás feltételei felől a királylyal, a ki, miután a keresztesek által nyújtott biztosítékokat elégségeseknek találta, megengedte az átvonulást.
Mielőtt a keresztesek október közepén megkezdték volna átvonulásukat, Kálmán király Bouillon Gottfriedet fogadta kíséretével együtt Pannonhalmán, a ki szintén nyolcz napon át volt a király vendége.
Kálmán király halála után a trón fiára, II. Istvánra szállott, kinek rövid ideig tartó uralkodásához a dalmácziai hadjárat emléke fűződik, melyben az akkori győri püspök is részt vett.
