Salamon. Favus. Bonifácz. Hermán. Miklós. Imre. Jakab, II. János, László. II. Miklós.
232Salamon. Favus. Bonifácz. Hermán. Miklós. Imre. Jakab, II. János, László. II. Miklós.
Oros utóda Salamon apát, ki tíz évi kormányzása alatt elődének nyomdokain halad. Egy birtokot elad, kettőt vesz, hagyatékokat is nyer, földjeit elkülönítteti s óvja főpásztori függetlenségét. Favus pécsváradi apátból lett pannonhalmivá (1252–65.), a konvent választása és pápai kinevezés után, a mit rendszerint a királyi bemutatás előzött meg. A pápa 1256-ban őt bízta meg, hogy a rend egyetemes káptalanának tanácsával válaszszon ki három apátot a monostorok megvizsgálására és reformálására. Még ő is szerez új birtokokat vétellel, cserével, hagyatékképpen, s a királyi családtól végre megkapja a kárpótlást a rég elvett küszéni monostorért és a 400 font ezüstért Nyitramegyében, várépítésre pedig adományúl nyeri a Balatonnak azt a szigetét, a melyen két év alatt fölépíttette Szigligetvárát (1262.). Ez a királynak úgy megtetszett, hogy átvette s helyébe adott három falut, a melyek azután, mint általában az új szerzemények, az Árpád kor végén, jórészt hatalmasok kezébe kerültek. Favusról már biztosan tudjuk, hogy résztvett a püspökök tanácskozásain.
Miután királyaink mindinkább lemondanak a vármegyék birtokáról, közigazgatásáról és igazságszolgáltatásáról, s átengedik ezt az autonom testületekké szervezkedő nemesi vármegyének, egyszersmind egyre sűrűbben adnak fölmentéseket egyes földesuraknak és népeiknek a királyi ispánok és adószedők hatósága alól. Ilyen immunitást nyert Bonifácz apát is, úrbéresei, jobbágyai részére (1269 stb.), a mely kiváltságból kialakult az ily földesúri terület külön megyeisége, úgy hogy ennek mintegy örökös főispánja a földesuraság; van udvarbírája (alispánja), vannak ispánjai, katonáskodó lovas, nemes jobbágyai (predialistái), vára és várnépei, úrbéresei. Pannonhalmának volt már a tatárjáráskor is vára a monostor körül. Az utolsó árpádházi király osztrák háborujában ott volt Hermán apát s a haimburgi békealkudozásban, a kalocsai érsek mellett, ő volt a magyarok másik szónoka, kikről a németek megjegyezték, hogy nagyon sokat és nagyon virágosan beszélnek (1291). Miklós pannonhalmi apát az egész magyar benczésrend nevében óvást emel a monostorok és javaik jogtalan lefoglalása, elidegenítése ellen (1300). Volt rá oka, mert Pannonhalma várát is majd Venczel, majd Károly párthívei ragadták magukhoz. Imre apát egyik levele a legrégibb ismert papíroklevél Magyarországon (1306). A zavaros időkben gyorsan váltogatták egymást az apátok: Jakab, II. János, László és II. Miklós. Az utóbbi erőszakosan betolakodva, több évig botránkoztatta ismerőit (1312–18).
