Koháry.
Koháry.
Koháry.
Koháry (csábrághi és szitnyai gróf és herczeg). Első ismert őse György 1470 táján Mátyás király udvarnoka. A XVI. században mindegyre nagyobb jelentőségre jut. Péter 1593-ban Füleknél, 1594-ben Esztergom alatt tünt ki, 1606-ban mint kir. biztos résztvett a bécsi békekötésnél. 1616-ban bárói rangra emeltetett. 1621-ben Érsekujvárt védte Bethlen Gábor hadai ellenében. 1623-ban érsekújvári kapitány, 1627-ben kir. személynök. 1629-ben a csábrághi és a szitnyai uradalmat nyerte. István 1647-ben Szécsény, 1657-ben Fülek várának kapitánya, 1658-ban Hont vármegye főispánja, † 1664 július 19-én a lévai csatában; fia István (sz. 1649, † 1731) tanulmányainak befejeztével 1667-től füleki kapitány, mely várat 1678-ban Thököly ellen megvédett. 1681-ben ezredes, kir. tanácsos és kamarás. 1682-ben Thököly fogságába kerülvén, 1685-ig raboskodott. 1685 július 15-én testvéreivel Jánossal (1657–96) és Farkassal grófi rangra emeltetett. 1686-ban Farkas testvérével résztvett Buda visszafoglalásában, 1687-ben Eger várát foglalta el. Az 1704. évi selmeczi békekötésnél mint Lipót biztosa szerepelt. 1710-ben Hont vármegye örökös főispánja, 1714-ben országbiró. György (1688–1716) elesett a péterváradi csatában. János († 1717) Belgrád ostrománál. András (1694–1757) 1715-ben katonai pályára lépett, 1741-ben altábornagy, 1748-ban lovassági tábornok. 1731-től Hont vármegye főispánja. Fia Miklós 1733-ban kapitány atyja ezredében, 1758-ban Hont vármegye főispánja és vezérőrnagy. Ignácz 1745-ben a felkelt nemesség őrnagya, 1769-ben Hont vármegye főispánja. Fia Antal (1760–1826) az aranygyapjas rend vitéze, cs. kir. kamarás, val. belső titkos tanácsos, főpohárnok, főkanczellár. 1815-ben herczegi rangot nyert. Fiutóda nem lévén, a család vagyona egyetlen leánya Mária Antonia Gabriella révén ennek férjére Szász Coburg Góthai Ferdinánd herczegre szállott. A családból István 1720-ban szerezte meg Jolsvát, továbbá a murányi, a baloghi és a rimaszécsi uradalmakat, melyekhez Nagy-Rőcze, Derencsény, Taplócza, Telgárt, Lehota, Lubenyik stb. helységek tartoztak.
Czímer: kékben hármas halmon álló és jobb előlábával hegyes pallost tartó koronás arany-oroszlán. A paizsot hermelin-palást veszi körül, fölötte herczegi korona.
