A XVII. század.
A XVII. század.
A birtokviszonyok tekintetében legnagyobb változást a XVII. század folyamán tapasztalunk. A nemzetségekből származó ősi családok kihalnak s javaikba újak lépnek. A Bebek család magvaszakadtával Krasznahorka várát és tartozékait 1632-ben Andrássy Mátyás nyeri adományul. Krasznahorkához tartozott akkor: Váralja, Pacsa, Uhorja, Jólész, Hosszurét, Hárskut, Dernő, Kovácsvágás, Betlér, Kis- és Nagy-Veszverés, Henczkó, Alsó-Sajó, Gócs, Oláhpataka, Ochtina, Lehota, Restér, Hankócz, Aranyoska, Felső-Sajó, Rédova, Gencs, Sebespatak, Újfalu és Rochfalva.
A XVI. század végén kihalt Derencsényieknek javaiba, – Derencsény, Ratkó, Pádár, Alsó-Hegymeg, Lukovistye, Babaluska, Lehotka, Sztrizs, Kiette, Poprocs, Gerlicze, Bisztró, Polonka, Szuha, Lipócz, Újvásár, Ispánmező, Gesztes, Esztrény, Alsó-Balog és Kelecsény – 1626-ban ráhói Jákóffi Ferencz iktattatik.
A Csetnekiek csetneki uradalma lapispataki Segnyey Bálint tulajdonába jut, melyet 1628-ban Monaki Miklósnak és nejének Csetneki Annának zálogosít el.
Néhai Széchy György és Drugeth Mária leányai: Mária, iktári Bethlen István özvegye Kata, Köpcsényi Listius Jánosné és Éva, Élesházi Gáborné 1643-ban nyernek adományt a következő birtokokra: Sajó-Gömör, Kövi, 637Deresk, Licze, Nagy-Rőcze, Jolsva, Telgárt, Vernár, Szilicze, Pohorella, Závadka, Helpa, Polonka, Murányalja, Muránylehota, Murányhosszurét, Zdihava, Kis-Rőcze, Vizesrét, Hisnyó, Lubovnik, Umrlaehota, Koprás, Jolsva, Tapolcza, Miglécz, Perlasz és Süvete. 1668-ban gróf Forgách Ádám a következő egész falvakra szerez donácziót: Kolova, Tiszolcz, Fűrész, Hacsava, Rimabánya, Alsó-Szkálnok és Kraszkó, ezenkívül részbirtokokat kap Balogon, Panyiton és Mikóházán.
A középbirtokos nemesség sorában a következő családok tünnek fel: Horváth Mladosevich Péter Guszonán, Végh András Lőkösházán. Kisfaludi Thar Gáspár megszerzi Bizó Miklós bizófalusi birtokát, Herencsényi István pedig fügei Csató Péter méhi és gömörpanyiti birtokát. Pápis András 1618-ban Détéren, Péterfalván, Almágyon és Répás pusztán szerez részeket Csató Imrétől és Babaluskán Dobóczi Márton özvegyétől. Gyulay György és Mihály megszerzi Szilassy István hanvai, runyai, alsófalusi, felfalvi, forrói és filléri birtokait. A Jánossy-család Jánosi, pálfalvi, darnyai, ivánfalvi és tajti birtokai Csiszár János és Aszalay Ferenczné tulajdonába mennek át. Abosi Bornemisza János beiktattatik a hűtlen Herencsényi István birtokaiba, hethesi Pethe György pedig a hűtlen Berethkei István és János beretkei és sánkfalvi birtokába. Palajthay Bálint Détéren, Péterfalván és Répás pusztán szerez részeket. Dobrasovszky Venczel Hangonyon, Szilakszón és Susán, Pongrácz Mihály és Dankovics Ferencz Jesztén nyer beiktatást. 1635-ben Nébeszt Mihály Sánkfalván, Tóth István és János Mellétén szerez birtokot. 1645-ben csatóházi Móré István beiktattatik a magvaszakadt Korláth Ferencz javaiba. 1648-ban Thuránszky Péter és Makay György a Naprágyi István magszakadtán, 1652-ben szendrői Bornemisza János a Jákóffi Ferencz magszakadtán iktatást nyer. Iványi Fekete László s veje: Vécsey Sándor 1649-ben adományba kapja Ajnácskő várát és a hozzá tartozó uradalmat, mely a következő birtokokból állott: Ajnácskő, Feled, Gesztete, Kerekgede, Csoma, Majom, Jelene, Cserencsény, Alsó- és Felső-Pokorágy, Rimabrézó, Likér, Rimócza, Szelcze és Rimabánya.
1659-ben Michalek Miklós és Ujlaky Ferencz Tamásfalva egy részébe statuáltatik, míg boldogházi Kiss András és neje, Szudy Anna 1673-ban megszerzi Thököly Miklósné guszonai, balogfalvi, sidi és bojtfalvi birtokrészeit. Vay Ádám és neje, Fekete Erzsébet, továbbá Sipos János és neje, Bay Erzsébet, Péterfalva egy részébe nyernek iktatást 1695-ben, míg a következő évben Kós István, Török András, Vattay János, szkárosi Nagy János és Michalek Miklós özvegye, Dorogffi Judit a Jánossy-család fiágának kihaltával megszerzik egész Jánosit, Darnyát, Pálfalvát, végül Ivánfalván, Eperjesen és Tajtin bizonyos részeket. 1700-ban Fáy István és Lászlónak fiai: Ferencz és Mihály adományt nyernek Sőreg, Gortva, Lászlófalva és Kisbéna részeire.
