A Hont-Pázmán nemzetség.
A Hont-Pázmán nemzetség.
A Hont-Pázmán nemzetség csak a XIII. század végén tünik fel. E nemzetségből származott Péter fiai Károly (az osgyáni Bakos család törzse) és Márton 1294-ben eladják harmaczi és aszói jószágukat, mely azelőtt Miklós 635fia Atháé volt, a Rathold nemzetségnek. 1303-ban megszerzik a Szuha és Szelcze között fekvő Turulypa és Kisteleke falvakat. Majd Válykót, Ráhót és 1348-ban Osgyánt.
A Hont-Pázmán nemzetség gömöri ágából származik az osgyáni Bakos család. Őse Bagos (1347–48), ennek utóda Antal, a ki Mátyás király korában belgrádi kapitány. Unokája János tokaji várnagy, az 1505-iki országgyűlésen Kis-Hont követe. Lorántffy Orsolyától fia János 1583-ban gömöri alispán. Ennek Dersffi Borbálától István fia, kállói várparancsnok, ki 1630-ban Szatmárban Vitkára és Kápolnára nyer királyi adományt. Testvére Gábor Rákóczynak ónodi kapitánya.
Az Anjouk alatt két nemzetség jut a vármegyében nagyobb birtoktesthez. A Kathyz és a Guth-Keled nemzetség.
