Mária Terézia.
Mária Terézia.
Mária Terézia teljes buzgalommal folytatta atyja kereskedelmi politikáját (alatta kezdődött már a magyar gabona bevitele Angliába is); sőt annyira ment ebbeli buzgalmában, hogy 1754-ben a monarchia összes akkori tengermellékét egy provinciává egyesítvén, azt a többi addig illetékes főhatóságok alól kivette, s az akkor felállított bécsi kereskedelmi tanácsnak (Hofcommerzienrath) rendelete alá. E dikasztérium végrehajtó közege gyanánt szerepelt a trieszti kereskedelmi főfelügyelőség (Commerzien-Hauptintendanz), melynek az Osztrák Tengermellék összes polgári hatóságai is alája voltak rendelve, így a Fiume kormányzatára kirendelt kapitány is, ki most a „helytartó” czímmel ruháztatott fel.
Ez a szervezet azonban nem állotta ki a próbát. Eredendő bűne abban állott, hogy a magyar állam területi csorbításával jött létre, amennyiben 70önhatalmúlag bele foglaltattak Buccari, Portoré, Zeng s a többi magyar-horvát kikötők is, mi a magyar rendek által folyton felpanaszolt közjogi sérelmet képezett.
A Frangepán és Zrínyi-családok által birtokolt tengerpart, az akkor fenállott Vinodol és Zágrábmegyék jelentékeny részét ugyanis a kir. fiskus 1692-ben 50,000 forintért elzálogosította az ausztriai udvari kamarának, a mi ellen a karok és rendek 1715-ben a XLIV. törvényczikkben tiltakoztak.
