Községi szervezet a XVI. században.
Községi szervezet a XVI. században.
A község ügyeit egy ötven tagú nagy tanács és az ennek tagjaiból választott 25 tagú kis tanács intézte, mely nem egyszer bátran síkra szállott a város igazáért a kapitányok túlkapásai vagy mulasztásai ellen. A lakosság foglalkozása és a kereskedés természete és iránya is a régi maradt, közvetítvén a forgalmat Ausztria s közép és déli Olaszország között, hol Fiuménak már saját konzulai voltak Ancona, Manfredonia, Messina és Civitavecchia kikötőkben.
Ebben azonban bénitólag hatott Velencze kalmár féltékenysége és egyedáruságra való törekvése. A köztársaság mint a „tenger királynője” (regina del mare) magának vindikálta az uralmat az egész Adria felett, s ehhez képest vámot követelt minden idegen hajótól, mely e tengeren közlekedett; sőt ezeket sokszor arra kényszeritette, hogy máshova szánt rakományaikat Velenczébe vigyék eladás végett; ilyeténkép úgynevezett árúmegállitó jogot bitorolván. Emiatt a fiumeiek a triesztiekkel együtt gyakori panaszokkal fordultak az osztrák kormányhoz, mely igyekezett is diplomácziai tárgyalások utján Velenczét bitorolt jogairól való lemondásra bírni – igy az 1563-iki friauli konferenczián – de mindig siker nélkül.
