Helyrajza.
2Helyrajza.
A város magva mint említettük, tehát a Fiumara jobb partján keletkezett. Ez a ma is létező ó-város. III. Károly messzeható intézkedései következtében a mult század első felében a város gyorsabb fejlődésnek indulván, a falakon túl kezdett terjeszkedni, részint északnyugati irányban, a tengerpart hosszában, részint a hegylejtőkön fölfelé, a külterületeken. A legujabb idő rohamos fejlődése magának a tengernek területét kereste föl és feltöltésekkel szoritott helyet a szaporodó épületek számára. Fiuméban tehát három részt kell megkülönböztetnünk: az ósdi külsejű, régi olasz jellegű ó-várost, szük, girbegurba, két-három emeletes házakkal biró utczáival; az ujvárost, mely a tengerpartot foglalja el három, négy-emeletes, modern épületeivel, kikötőjével, pályaudvarával, tárházaival, széles egyenes utvonalaival; végül a Karszt lejtőjén az alközségek területét külön vagy apró csoportokban együtt álló kisebb lakóházaival és nyaralóival. Három alközsége, melyeknek a városi hatóságtól függő külön községi birájuk és tanácsuk van: Plasse, Cosala és Drenova. Plasse alközség, a város nyugati részén következő helységeket, jobban mondva, házcsoportokat foglalja magában: Mlaka, Rujevica, Scurigne, Stranga San-Nicolo. Cosalához tartoznak: a Belvedere, Brascina, Krassa, Mihaceva, Draga, Pulaz, Rastocine, Recina, Santa-Caterina és a Kálváriahegy; Drenovához: Grohovo, Kablari, Lopacza, Patersko, Podbreg, Kucici.
Fiume. – A via del Lido.
(Funk Antal felvétele)
