Alapok.
Alapok.
A város kezelésében következő alapok vannak: Nyugdijalap 209,400 forint, konviktusi alap (ösztöndijakra) 78,100 frt, kórházi czélokra rendelt alap 41,800 frt, tanulmányi alap (a St. Vito templom és a volt jezsuita kollegium, ma gimnázium fentartására) 81,400 frt, a vizvezeték után maradt alap 54,100 frt, a csatornázás után maradt alap 1400 frt, utczaszabályozási alap 61,800 frt, kövezési alap 2000 frt, az uj vágóhid épitési alapja 81,000 forint, temetői alap 6100 frt.
Fiume polgármesterévé 1897. februárban, miután 1896. őszén Ciotta János lemondott, dr. Maylender Mihály fiumei ügyvédet választották, kit ő felsége 1897. márczius 10-én erősített meg.
Maylender Mihály 1863. szeptember 11-én született Fiuméban. Atyja szintén Maylender Mihály, tekintélyes kereskedő volt. A középiskolát Fiuméban elvégezvén, a kolozsvári egyetemre ment jogot hallgatni; az alapvizsgálatok letétele után pedig a budapesti egyetemen hallgatta a jog- és államtudományokat s leszolgálta a honvédségnél önkéntesi évét, mely után tartalékos honvédhadnagygyá nevezték ki. 1888-ban lett jogi doktorrá s azután részint Budapesten, részint Bécsben és Fiuméban gyakornokoskodott. Miután 1890-ben Budapesten letette az ügyvédi vizsgálatot, 1891. februárban Fiuméban megnyitotta ügyvédi irodáját s ugyanakkor a fiumei királyi törvényszékhez magyar tolmácsnak nevezték ki. Még ugyanaz év őszén megválasztották a rappresentanza tagjává, de 1895-ben lemondott e megbizatásról; az 1897-iki községi választások alkalmával azonban újra megválasztották a képviselőtestületbe, mely nagy többséggel őt választotta polgármesterré.
A városi képviselőtestület alelnökei, kik a legutóbbi választás alkalmával újra hat évre megválasztattak: dr. Gelletich Miklós és Mohovich Emőd.
Gelletich Miklós 1840-ben született Fiuméban. Egyetemi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, a hol 1865-ben jogi doktorátumot tett. Harmincz év óta már tagja a városi képviselőtestületnek, mely 1890-ben először választotta első alelnökévé. Minthogy már az alkotmányos korszak elején megtanult magyarul, a kormányzóság első éveiben miniszteri titkárrá nevezték ki, ez állásáról 1877-ben, kir. közjegyzővé váló kineveztetésekor lemondott. 1892-ben József főherczeg jogi tanácsosa czímet kapta, miután a Vöröskereszt-egyesület 318érdekében tett fáradozásáért, melynek titkára volt, már előbb legfelsőbb kitüntetésben részesült.
Mohovich Emőd, a III. oszt. vaskoronarend lovagja, a képviselőtestület másodalelnöke, 1838-ban született. Tulajdonosa az általa szerkesztett és 1868-ban alapított Bilancia lapnak, és nyomdájának. 1863. május 1-e óta tagja a képviselőtestületnek, 1888. november 16. óta pedig II-od alelnöke. Több külföldi tudományos egyesületnek levelező vagy tiszteletbeli tagja.
A tanácsi tisztviselők 1897. elején következők: Tanácsi vezető Milcenich Péter, a Ferencz József rend lovagja; tanácsosok: dr. Lettis Ferencz báró, Brelich Ernő; tanácsi titkár: dr. Polessi Ferencz, fogalmazók: gr. Domini Leonárd és Derenzini József. Városi ügyész: dr. Randich János, helyettes dr. Bellen András. Főorvos dr. Pillepich Ágost. Főmérnök és építészeti igazgató: Wauchnig Izidor. Irodagazgató: Supancich József. Számvevő: Burgstaller Károly. Pénztáros: Verneda Lajos. Ellenőr: Struppi Albert. Adópénztáros: Karletzky Lajos. Ellenőr: Descovich Lajos. (A rendőrtanácsosi állás üresedésben). Rendőrfőfelügyelő: Mittrovich Gusztáv.
