Szabad kikötő eltörlése.
Szabad kikötő eltörlése.
Érzékeny kár érte Fiumét a szabad kikötő megszüntetésével, a mit a trieszti szabad kikötő eltörlésével egyidejűleg 1891. julius 1-én foganatosítottak.
Ez az intézkedés egyedül Ausztria érdekében történt. Fiumét, ha a magyar állam gondoskodása meg is óvta a nagyobb rázkódástól, mindenesetre megakasztotta gyorsabb fejlődésében.
Még előzőleg, 1889-ben, elválasztották a földmívelésügy resszortját az ipar és kereskedelem ügyétől. Az uj kereskedelmi minisztérium vezetését Baross Gábor vette át, a ki erős kézzel kezdte meg a reformot minden téren. Fiume nagygyá emelése érdekében egymaga legalább is annyi korszakos alkotást hozott létre, mint elődjei együttvéve.
Baross ujitotta meg 1891-ben az Adriával való szerződést, megalapította a Magyar kereskedelmi részvénytársaságot és a fiumei raktár vállalatot; az utóbbit a Magyar leszámitoló és pénzváltó bank megnyerésével. Ez a két intézet a rendelkezésére álló nagy tőkékkel – a mi addig Fiuméban többé-kevésbbé hiányzott – és még inkább a nála tapasztalható vállalkozó szellemmel a mai Fiume kereskedelmében uj irányvonalakat szabott meg, a melyeken a kereskedésnek a jövőben haladnia kell. Az érdekelt kereskedők a raktározási ügy államosítását szorgalmazzák.
Szusák.
Saját felvételünk.
Fénynyomat.
Fiuménak fontossága Magyarország külkereskedelmében már akkor is szembeötlő, ha forgalmát az összes kereskedelmi forgalomhoz viszonyítjuk. Az 1895. évi adatok szerint Magyarország összes külkereskedése és abból a Fiuméra eső kontingens a következő volt:
