I. alrend. Rájafélék.
I. alrend. Rájafélék.
Széles, lapos testük hosszu és vékony farkban végződik; a fehér hasoldalon van harántul a szájnyilás és az 5 pár kopoltyunyilás. Szarunemü tojásaik vánkos alakuak. Fenéklakók.
1. család. Tengeri galambok. Myliobatidae. Vékony farkuk tövében kinőtt tövissel (ferro) mérges sebet ejtenek.
Myliobatis aquila L, (colombo), galamb. Közönséges, 1 m. hosszura nő.
Myliobatis noctula Bp. (colombo, pipistrello). Denevér, harántcsikok nélkül; a kisebb az előbbinél; gyakori.
2. család. Óriás ráják. Trigonidae. A folyó torkolatok közelében nappal az iszapban elrejtve alusznak, éjjel farktövisükkel (ferro) megsebzik az alvó halakat. 2–3 m. hosszura is nőnek, súlyuk 100–500 kg.
Trygon brucco Bp. (stramazzo), barna, matrácz, vánkoshal, orra tompa, farka kétszer olyan hosszu, mint teste.
Trygon pastinaca L. (stramazzo, mattana), sárga vánkoshal, orra hegyes, farka csak valamivel hosszabb a testnél.
3. család. Kisebb ráják. Rajidae. Rombalaku, éjjeli ragadozó halak. Fenéklakók.
a) Dasybatis asterias Delar. (rasetta, baracola) csillagos rája. Hátán csillagalaku foltokkal; közönséges.
429D. clavata L. (rasa spinosa), tüskés rája. Az előbbinél nagyobb; közönséges.
b) Faja miraletus L. (quattrocchi), pávaszem-rája. Melluszói hátoldalán egy-egy kerek, fekete és sárga gyürük által határolt, ibolyakék folttal; közönséges kisebb faj.
R. marginata Lac. (baracola rasa) szegélyes rája. Mellső uszószárnyainak széle zöldes szinü szegélylyel van beszegve; ritkább.
c) Laveviraja oxyrhynchus L. (bavosa inerme) sima rája.
L. maerorhynchus Bp. (bravosa armata) tüskésfejű bravóza. Mind a kettő közönséges, 80 cm. hosszú rája faj.
d) Torpedo Nobiliana Bp. (tremolo) szemüveges elektromos rája; sziklás tengerfenéken.
T. Galvanii L. (tremolo) márványozott elektromos rája; homokos talajon.
T. Narce Nardo. (tremolo occhiato) (foltos) pávaszemes elektromos rája; iszapos talajon; ritkább az előbbieknél.
