Vitorlás hajózás hanyatlása.
Vitorlás hajózás hanyatlása.
1870-től kezdve a hajók viteldíja a gőzhajók szállítási képességének növekedése következtében mindinkább redukálódtak, minek folytán a fiumei hajótulajdonosok még a hajófenntartási költségeket és csak nehezen tudták fedezni. Ily körülmények között a fiumei vitorlás hajóflotta sajnos pusztulásnak indult. A hajótulajdonosok teljesen elhanyagolták hajóikat, tatarozásukra semmit sem áldoztak s ha már nagyobb javítást követeltek, túladni igyekeztek rajtuk. Ennek természetes következménye lett, hogy Fiume hajóépítő ipara 1870–1880-ig rohamosan hanyatlott. Ez utolsó évben már csak egy hajó épült Fiuméban; 1881-ben kettő, 1883-ban egy, és ez volt az utolsó nagy vitorlás. Ez évtől kezdve a vitorláshajók építése teljesen megszüntnek mondható.
A tengerészeti hatóság „Előre” gőzhajója.
(Funk Antal felvétele)
Ugyancsak hasonló kedvezőtlen viszonyok uralkodtak a czentralizáczió utolsó idejében a tengeri árú- és hajóforgalom dolgában is, a mit a vitorlás hajózásnak már ez időben megindúlt hanyatlása, de nem kevés mértékben Triesztnek protekcziós versenye, a Déli vasút megnyitása után a forgalomnak Triesztbe terelődése idézett elő. Ennek illusztrálására elegendő felemlítenünk, hogy mig Fiuménak 1855. évi tengeri árúforgalma 14 millió értéket képviselt, 1866-ban 13 millióra, 1867-ben már 11 millióra csökkent. Hasonló adatokat nyújt Zeng és Zára forgalmi statisztikája, mig Trieszt forgalma, mely 1857-ben már 280 millió volt, 1867-ben 320 millióra emelkedett.
Legszembeszökőbben azonban Fiume hátramaradottságát akkori kikötőjén vehetjük észre, a mely a Fiumara-csatornán kívül csupán 500 folyóméter rakodó partfallal biró, sekélyes kikötőből állott.
E kikötő terra incognita volt a távolabb országok hajósai előtt; belfölddel vasút által összekötve nem lévén, csekély árúforgalmát vitorlások és 196az osztrák Lloyd-társaságnak nehány vonalán Fiumét is érintő kisebb gőzösei közvetítették. Nagyobb gőzhajók ki sem köthettek, mert a roskadó rakodópartok mentén mindenütt magas iszapréteg borította a kikötő fenekét olyannyira, hogy nagyobb fajtájú hajó még üresen is feneket ért a móló közelében.
Ilyen állapotok uralkodtak akkor, a midőn Fiume és a magyar-horvát tengerpart a kiegyezés idejében az 1867. évi XVI. törvényczikk határozatai alapján az osztrák kormánynak csaknem egy százados közigazgatása alól felszabadulva, magyar kormányzat alá jutott, s a negyvenes években meg nem valósítható eszme testté válhatott. Ettől fogva kezdődik Fiume felvirágzása.
