Alapok.
Alapok.
1773-ig a fiumei iskolák a fiume-kerületi jezsuita-rend tulajdona voltak.
A rend eltöröltetvén, 1773-ban a jezsuiták összes javai a fiskus kezébe estek. Ingó és ingatlan vagyonuk értékesíttetett, csak a kollégium és szeminárium (a mai gimnázium és keresked. akadémia) épületét nem tették pénzzé. Az itt értékesitett javak kamata – királyi rendelet értelmében – részint a fiumei kir. gimnázium, a Szt. Vitics és Modeszt templom és a gimnáziumi könyvtár fentartására, részint fiumei tanulók ösztöndíjára fordítandó.
A jezsuiták vagyonából két alap keletkezett tehát: a „Fondo Studî” (Tanulmányalap) s a „Fondo Convitto” (a Konviktus-alap); eleinte mindkettőt a kormány kezelte; a városnak semmi beleszólása sem volt.
A két alap kezelését 1825. jul. 15-én Fiume városára bizta a kormány, oly kötelezettséggel, hogy a város a „Fondo Studî”-ból, mely (az 1886-iki hivatalos kimutatás szerint) 85,375 frt 69 kr. tőkére rúg s évenkint 3561 frt 33 kr. kamatot hajt, az akkor hatosztályu nagygimnáziumot, az iskolaépületet, a S. Vito templomot s a gimnáziumi könyvtárt a magyarországi tanulmányi rendnek megfelelőleg fentartani köteles s ha ez összeg a költségek fedezésére elegendő nem volna, a hiányzó pénzösszeget a sajátjából köteles fedezni. Az alapról szóló számadást a város a kormányzóság útján évenkint a budai helytartótanácshoz tartozott felküldeni.
A „Fondo Convitto” (1886-iki kimutatás szerint) 78,151 frt 33 1/2 kr. tőkére rúg s évenkint 3205 frt 06 kr. kamatot hajt. Ez alap az épület fentartására, esetleg a konviktus visszaállítására s ha ez meg nem történik, városi tanulók részére adandó ösztöndíjak céljára szolgál.
1870. decz. 16-án a közoktatásügyi miniszterium s a város között szerződés jött létre, mely szerint a város az „áll. felsőbb középiskola” költségeihez évenként 8000 frttal járul, minek fejében a föntebb vázolt beleavatkozási joga van az intézet ügyeibe.
Erről a 8000 frtról mondott le a kormány 1886-ban; a régi alapok természete alapján azonban továbbra is kötelességévé tette az épületről és butorzatról való gondoskodást.
Erődit 1889. január 3-án a király kolozsvár-tankerületi kir. főigazgatóvá nevezvén ki, helyébe dr. Berghoffer József, az intézet egyik tanára, lépett az igazgatói és hely. tanfelügyelői tisztségbe.
